Könyv a vendégvárás stílusáról

Meghívni valakit annyit jelent, mint gondoskodni boldogságáról, mindaddig, amíg fedelünk alatt van - mondta a francia Brillant-Savarin, aki mindent tudott a vendéglátásról és akinek szellemében jelent meg a napokban egy új magyar könyv a terítésről, a gasztronómiáról és a vendégvárás illemtanáról.

Az esemény előtt mennyivel és milyen időpontban illik meghívni valakit baráti reggelire, koktélpartira, karácsonyra, gyerekzsúrra, vagy üzleti reggelire? Nos, elárulhatjuk: teljesen eltérőek az időpontok. Mint ahogyan az otthoni vendéglátáshoz való felkészülés ütemterve is aszerint változik, kit, milyen alkalomból invitálunk otthonunkba.

Hogyan fogadjuk a vendéget mikor, miképpen "engedjük" eltávozni? E két pont között még ezer buktatója van a műfajnak, amint az Gulyás Judit textiltervező iparművész, Szeleczky Ildikó könyvtáros és Rózsa Erika fotóművész képeivel illusztrált és szövegében is nívós kötetéből kiderül.

A könyv figyelembe veszi a hagyományokat és az utóbbi évtizedben Nyugatról beszivárgott vendéglátás új szabályait is: például a munkaebéd látszólag kötetlen, mégis oly fontos apró részleteit, pillanatait. A terítési kellékek feladata és fajtái - mint az antik morzsasöprű - ugyanúgy megtalálható a könyvben, mint a minimal és high tech stílusú otthonok hófehér, puritán olívabogyó-kínáló csónak alakú tálkája.

Milyen legyen a virágdísz, az asztalközép, a szalvéta, a gyertya, szalvétagyűrű, a terítő, mennyi időt szánjunk egy-egy étkezésre? Ezek a látszólag egyszerű kérdések olykor zavarba hozhatják a kezdő háziasszonyt, de még a gyakorlott vendégvárót is.

Az Officina '96 kiadó gondozásában megjelent A stílusos vendégvárás című könyvet "csak" lapozgatni is érdemes, de ajándéknak is jó ötlet.