Megegyezéses bontás
A házasság felbontásának sajátos esete a köznyelvben közös megegyezéses bontásnak nevezett bírósági bontóper. Ennek - a vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében - a házastársaknak "a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes egyező akaratnyilvánítása" , azaz a házasság felbontására irányuló megegyezés az előfeltétele. A bontásnak az általános szabályok alapján ilyenkor is a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlása képezi a jogi alapját. Nincs szükség ellenben a házasság megromlásához vezető folyamat teljes feltárására, mivel a házasság felbontását célzó egyező akaratot a törvény a házasélet megromlásának kétséget kizáró bizonyítékaként értékeli.
További feltételként kívánja meg a jogalkotó, hogy
A házastársaknak - ha a házasság felbontását nem 3 évi különélésre hivatkozással kérik - nem elegendő a fent említett kérdésekben (gyermekelhelyezés, tartás, kapcsolattartás, házastársi tartás, lakáshasználat, vagyonmegosztás) egymással peren kívül megegyezni, ezekben a kérdésekben a bíróság előtt egyezséget kell kötni. A házassági kötelék felbontására csak a megkötött perbeli egyezség bírósági jóváhagyása után kerülhet sor.
Nem kell azonban a házastársaknak háromévi, külön lakásban történő, különélés esetén a házassággal összefüggő járulékos kérdésekben megegyezniük. Elegendő azt a körülményt igazolni, hogy a gyermek tartását, elhelyezését a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték. Ez a rendezés lehet korábbi perbeli egyezség, jogerős bírói ítélet, peren kívüli megállapodás, de akár szóbeli megállapodás is.
Bontás a házastársak megegyezése hiányában
Ha a házasság felbontására megegyezés alapján nem kerülhet sor (a felek a házasság felbontásában nem egyeztek meg, egyikük nem kívánja a felbontást, vagy magát a felbontást ugyan egyikük sem ellenzi, de a járulékos kérdésekben nem tudtak megállapodást kötni és a 3 éves különélés sem valósult meg), akkor a házasság megromlására irányuló folyamat teljes feltárása után a bíróság dönt a kötelék felbontásáról. A családjogi törvényben foglalt rendelkezések alapján erre irányuló kérelem esetén ugyancsak a bíróság rendezi a házassággal összefüggő járulékos kérdéseket (gyermekelhelyezés, gyermektartás, szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, házastársi tartás, lakáshasználat, házastársi vagyonközösség megszüntetése) is.