A jogász válaszolt

A múlt héten olvasóink által feltett kérdéseket és jogi szakértőink válaszait olvashatják ezen az oldalon.

A témák:
Táppénz és rokkantság
Lakásátírási illetékek
Gyermektartásdíj megállapítása
Fogyasztóvédelmi gondok egy cipővel
A kezesség terhei
Vevővédelem - versenytilalmi kikötések a munkaszerződésben

2002. január 2-án lejár az egyéves táppénzem. Munkaviszonyom még cégemnél fennáll. Közben elindítottam "lerokkantásomat". A II. fokú orvosi bizottságnál tart az ügy, és úgy látszik, hogy a táppénz lejártáig nem fog lezárulni. Szeretném megtudni, hogy a munkahelyem felé milyen kötelezettségeim vannak.
Egészségi állapotom nem teszi lehetővé, hogy utána munkába álljak. Mi kell ahhoz, hogy otthon maradhassak? Kell-e az orvostól valamilyen igazolás? Ha mégis munkába állok egy rövid időre, akkor utána újból mehetek-e táppénzre ezzel a betegséggel? Jár-e így is a táppénz? Így, hogy egész évben táppénzen voltam, jár-e erre az évre szabadság, amit a táppénz lejárta után kivehetnék?

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bek. a) pontja alapján a táppénz valóban csak egy évig jár. A Munka Törvénykönyve szerint - 130. § (2) bek. a) pont - a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára is jár a rendes szabadság, tehát a táppénzes állomány lejártát követően kiveheti az éves szabadságát. Eddig az időpontig mindenképpen le kellene zárulnia a munkaképesség csökkenését megállapító eljárásnak, hiszen az orvosi bizottság is tisztában van azzal, hogy mikor fog lejárni a táppénzes állománya. Ennek megállapítása nélkül eléggé valószínűtlen, hogy munkáltatója eredeti munkakörében tudná tovább foglalkoztatni. Amennyiben mégis munkába szeretne állni, figyelemmel kell lennie arra, hogy a ha a következő keresőképtelenségét megelőző egy éven belül táppézben részesült, ennek időtartamát az újabb táppénzre jogosultságánál be kell számítani, tehát csak időarányosan lesz jogosult újabb táppénzre.
Azt javaslom, hogy közölje munkáltatójával egészségi állapotát, és tájékoztassa a folyamatban lévő eljárásról.

* * *

Budapesti lakos vagyok közel tíz éve. Idős szüleim közösen birtokolnak Miskolcon egy kétszobás lakótelepi lakást, melyet most szeretnének a nevemre íratni. Érthető módon, a lehető legkevesebb kiadással járó megoldást keressük. Ismereteink szerint minden esetben kell illetéket fizetni, de ennek összege bizonyára változik aszerint, hogy "sima" átíratásról vagy pedig ajándékozásról van szó. Melyik megoldást válasszuk, esetleg van-e még egyéb lehetőség ezeken kívül? Ha a lakás a tulajdonomba kerül, szüleim - tudomásom szerint - haszonélvezők lesznek életük végéig (remélem, még sokáig), erre az időtartamra bejelenthetem-e őket az én állandó budapesti lakcímemre (jelenleg ez az ideiglenes tartózkodási helyük), vagy megtarthatják állandó címként a miskolci címüket?

A tulajdonátruházáshoz szükség van egy érvényes jogcímhez. A "sima" átíráson, gondolom, az adásvételt érti. Adásvétel után 4 millió forint vételárig 2%, a 4 millió forint felletti rész után pedig 6% illetéket kell fizetni. Az adásvételnek azonban személyi jövedelemadó-fizetési vonzata is van. Nem kell azonban adót fizetni akkor, ha a szülei 1985 előtt vásárolták a szóban forgó ingatlant.
Esetleg megoldás lehet még a tartási szerződés is, amelynek az illetéke szintén 2%.
Az ajándékozás illetéke szülő és gyermek közötti ajándékozás esetén 5%. Szóba jöhet még esetleg a végrendelet, ekkor csak a szülei halála után kerül az Ön tulajdonába az ingatlan, de az öröklési illeték ebben az esetben is 5%. A szülők haszonélvezeti jogát a szerződésben kell kikötni. Ilyenkor az illeték alapjául szolgáló forgalmi érték a haszonélvezet értékének levonása után fennmaradó érték.
Lakcímként bármilyen címet megjelölhetnek, akár a miskolcit, akár a budapestit.

* * *

Az elmúlt évben eladtam 5 millió Ft értékben öröklakásomat, és 3,5 millió Ft-ért vásároltam egy családiház-részt 50%-os tulajdoni hányaddal. Kell-e illetéket fizetnem a tulajdonszerzés után, és ha igen, mennyit?

A vásárolt ingatlan után mindenképpen kell illetéket fizetnie. Az illeték jelen esetben 2%, amit, ha kért illetékkedvezményt, akkor 1,5 millió után, ha nem, akkor 3,5 millió után kell megfizetnie. Az illetékkedvezmény iránti kérelmet a szerződés földhivatali benyújtásával egyidejűleg kell a földhivatalon keresztül az illetékhivatalnak eljuttatni.

* * *

1985-ben második házasságot kötöttem, melyből két gyermek született, 1985-ben és 1986-ban. Négy év múlva ez a házasság válással végzödött. A birósági határozat a kiskorú gyerekeket a volt feleségemnél helyezte el. A bírósági végzéssel a tartásdíj mellett megkaptam azt a lehetőséget, hogy minden páratlan hétvégén és ünnepekkor a gyerekeim nálam tartózkodhassanak, reggeltől estig. Viszont a volt feleségem minden alkalommal megakadályozta, hogy láthassam őket. Így eltávolított tőlük véglegesen, a családja segítségével. Megértettem, hogy egy új életet akar kezdeni, egy másik férfival. Mindenbe beleegyeztem, ami a gyerekek érdeke lehet.
1999 őszén a volt feleségem felkeresett a tartásdíj összegének felemelése miatt. Az alapállás nem változott, a pénz volt találkozásunk fő témája. Így közös megállapodással megegyeztünk egy összegben, amit havi rendszerességgel csekken keresztül megkap. Azóta is havonta küldtem a pénzt. Mindez csak addig tartott, ameddig most pár hete folytonos telefonálással és fenyegetéssel, idézem: "nem fogod nyugodtan élni az életedet" és "fizess többet" (üzenetrögzitőn hagyott üzenet) felszólítással követel nagyobb tartásdíjat.
Legtöbb időmet a munkahelyemen töltöm. Jelenlegi feleségem a háztartással foglalkozik, vele kezdtem új családi életet. Szeretetben és nyugalomban szeretnék élni továbbra is! Ezzel kapcsolatosan a segítségüket, a jogi tanácsukat kérem. Mit tehetek, hogy továbbra is problémamentesen tudjak élni a jelenlegi családommal?

A leveléből arra következtettem, hogy a gyermekei után járó tartásdíjat a bíróság állapította meg. Amennyiben ezen tartásdíjat a volt felesége kevesli, többek szeretne kapni, és ezzel Ön nem ért egyet, akkor a hölgynek pert kell indítania Ön ellen a tartásdíj felemelése iránt. Arra nincs lehetősége a volt feleségnek, hogy önkényesen állapítsa meg a tartásdíj összegét. Annak fizetésére nem kényszerítheti Önt.
Egy esetleges perben a bíróság a gyermekek életkora, körülményei (pl. iskoláztatás, egészségi állapot stb.) valamint az Ön jövedelme, családi körülményei (további eltartott gyermekek) alapján állapítja meg a tartásdíj összegét, amely a családjogi törvény alapján az Ön jövedelmének 15-25%-a lehet, azzal, hogy igazodnia kell a gyermekek mindenkori szükségleteihez.
A gyermektartásdíj és a kapcsolattartás között összefüggés nincs. A tartásdíjat akkor is fizetnie kell, ha a gyermekeivel nem tart fenn kapcsolatot. Lehetősége van azonban arra, hogy a bírósági határozat alapján kapcsolatot tartson a gyermekeivel. Ha ezt a volt felesége nem teszi lehetővé, akkor a kapcsolattartás biztosítása érdekében a gyámhatósághoz kell fordulnia.

* * *

Múlt héten vásároltam egy kis cipőkereskedésben egy bokacsízmát. Másnap pár órát volt a lábamon, sajnos a csizma széle vörösre dörzsölte a bokámat, a cippzár vége kiszakította a harisnyámat. Alig vártam, hogy levegyem, utána még két napig fájt a bokám. Két nap múlva visszavittem az üzletbe, és elpanaszoltam, hogy a csizma hordhatatlan, vegyék vissza. Felháborodva utasítottak vissza, mondván, hogy látszik rajta, hogy hordtam. De hát azért vesz az ember csizmát, hogy hordja, s nyilván a hiba csakis hordáskor kerül napvilágra. Hosszú vita után sem voltak hajlandók arra, hogy a lábbelit visszavegyék, noha jeleztem, hogy nekem nem a pénz kell, akár kétszer ennyit is fizetnék egy másik csizmáért. Most itt állok csizma nélkül, mert nem tudom hordani. Mit lehet tenni, mert úgy érzem, hogy méltánytalanul jártak el velem a cipőüzletben?

A visszavitt csizmát valószínűleg azért nem kívánták visszavenni, mert az látható hibát nem mutatott, hiszen nem a cipő ment tönkre, hanem az Ön lábát törte fel. Ennek ellenére a hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok alapján, amennyiben vita merül fel a kereskedő és a fogyasztó között a termék minőségét illetően, a kereskedő köteles a terméket vizsgálatra elküldeni a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez. A Főfelügyelőség szakvéleményben rögzíti a vizsgálat eredményét, s ennek megfelelően kártalanítják a vásárlót, illetve értesítik arról, ha esetlegesen nem jogos a panasza.
Amennyiben az üzlet elzárkózik a reklamációtól, a Vásárlók Könyvében kell panaszt tenni, és annak egy példányát kell eljuttatni a területileg illetékes illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségre.

* * *

Édesapam kezességet írt alá lakásépítési kölcsönhöz. Nem emlékszem, pontosan mikor, kb. 5 éve. A kölcsön az OTP-nél lett felvéve. Azóta a lakást nem fizetés miatt elárverezték. A letiltással egy időben kiadott árverezés csak két év múlva törtent meg, így a kamat és a késedelmi kamat tetemes összeggel nőtt. Az árverezésre kikiáltott lakás értéke szerintünk áron alul, 800 000 Ft-ban lett megállapítva. Mivel egy jelentkező volt a lakásra, így a fele értékéért, 400 000 Ft-ért árverezték el, melyből az OTP az árverési díj levonása után, 350 000 Ft-ot kapott meg. A jelzálog jogot az OTP feloldotta. Apu nyugdíjának 33%-át vonták az árverezés előtt, és az árverezés után is folyamatosan vonják. Jogos-e a letiltás, hiszen új tulajdonosa van a háznak? Ők semmilyen tartozást nem vállaltak át. A kezességvállalást nem oldották fel. A hitel 470 000 Ft volt. Jelenleg 2 millio Ft körül van, mely 33% kamat, 1% kezelési költseg és 6% késedelmi kamatból áll. Letiltást sem az adóstól, sem a másik kezestől nem vontak. Az apám által jelenleg havonta fizetett összeg nem fedezi azt az összeget, amelyet a havi kamat és késedelmi kamat miatt rátesznek. Így emberi számítás szerint ez a kölcsön lejárhatatlan. Jogos-e a letiltas? Apám halálakor én (egyedüli gyermeke) örökölhetem-e ezt a tartozást?

Tekintettel arra, hogy az árverési értékesítésből befolyó bevétel nem fedezte édesapja fennálló tartozását, mindaddig jogos a nyugdíjából a letiltás, amíg a tartozást és járulékait meg nem fizeti. Természetesen sokkal egyszerűbb lenne egyezséget kötni, és egyösszegben kifizetni legalább a tőketartozást, annak reményében, hogy a megegyezéssel a hitelező talán elengedi a kamatokat. Édesapja valószínűleg készfizető kezességet vállalt, ami a Ptk. 274. § (2) bekezdése szerint azt jelenti, hogy a kezes nem követelheti, hogy a jogosult először a kötelezettől (adóstól) hajtsa be a tartozást. Emellett a jogosult választhat, hogy a követelést melyik kezestől hajtja be, sőt egyetemleges kötelezést is választhat. Amennyiben édesapja kifizette a tartozást, polgári peres úton követelheti az adóstól, illetve a többi kezestől, hogy térítsék meg részére a kifizetett összeget.
Amennyiben a tartozás édesapja halálakor még mindig nem lesz kiegyenlítve, hagyatéki tartozásként önre fog szállni ez a tartozás is.

* * *

Külföldön dolgozó magyar állampolgár vagyok. Magyar közvetitő cégen keresztül kerültem ki ("Közvetítő"), de itt mint fix alkalmazott dolgozom egy német cégnél ("IT Cég") amely kiközvetített egy másik cégen keresztül ("Consulting") a jelenlegi munkahelyemre ("Bank").
Szerződésem nekem a magyar "Közvetítő" céggel, ill. az "IT Cég"-gel van. A magyar "Közvetítő" céggel egy a projektre szóló fix időtartamú szerződésem van, amit negyedévente hosszabítunk.
At "IT Cég"-gel pedig egy normál német munkavállalói szerződésem van. A másik két résztvevővel nincs szerződésem. A többi résztvevő egymással biztosan szerződéses viszonyban van, de én ezeket nem ismerem, és jelen esetben nem is fontosak.
A kérdésem a következő:
A "Bank" bizonyos intézkedéseiből következőleg illetményemet drasztikusan csökkenteni akarják. Én viszont ezt nem akarom elfogadni, és az évfordulón következő szerződéshosszabításokat nem akarom aláírni. Ez fizikailag azt jelenti , hogy a magyar "Közvetítő" céggel megszűnik a szerződésem, és ez majd göngyölödik tovább, gondolom, a német munkaadóm, az "IT Cég" is felmond majd stb.
A magyar "Közvetítő" céggel kötött szerződés tartalmazza a vevővédelmi részt, miszerint én 2 évig direkt és 3. személyen keresztül sem léphetek kapcsolatba az "IT Cég","Consulting","Bank" cégekkel. Ennek értelemzése a kérdésem. Ha én egy másik céghez elmegyek mint alkalmazott dolgozni, és adott esetben nekik, mondjuk, a "Bank" cégnél van munkájuk, azt elvállalhatom-e, vagy nem?
Van-e különbség a munkavállalás között mint vállalkozó vagy mint alkalmazott? Mert ugye mint vállalkozó én döntöm el, hova megyek dolgozni, de mint alkalmazott, a munkaadóm mondja meg, hova kell mennem. És ezen esetben érdekes a vevővédelmi kitétel. A 2 év mint határidő nem hosszú-e, vagy ez a bevett gyakorlat a vevővédelem kifutására?

Az Ön által feltett kérdésre csak az érintett szerződéses rendelkezés pontos ismeretében lehetne választ adni. Az értelmezésre ugyanis kizárólag a szerződéses szabály szövege alapján van lehetőség. Amit Ön leírt ("nem léphet kapcsolatba"), az azt feltételezi, hogy sem munkavállalóként, sem alkalmazottként nem dolgozhat a tilalmazott cégeknek. A két év határidő nem hosszú, a magyar szabályozás értelmében azonban az ilyen típusú versenytilalmi kikötést a munkaadónak ellentételeznie kell, ezért fizetnie kell. A versenytilalom időtartamának arányban kell állnia az ellenértékkel.