Nyíri Kristóf

Enciklopédikus tudás a 21. században

Hadd idézzek itt Richard Yeo Encyclopaedic Visions (Enciklopédikus víziók) című kiváló könyvéből. "[A 18. sz.] tudományos szótárai - írja Yeo - rövidítésre, sűrítésre és összegzésre törekedvén a kerek tudás értékének és a tudományok egységének köztiszteletben álló művelődésbeli fogalmait tükrözték. Továbbá még nem adták fel annak reményét, hogy az egyes egyén számára elérhető távolságban marad valami olyan tudás, amely grafikus formában megjeleníthető, vagyis rendezett egész elemeként érthető meg; olyan tudás, amelyet nagy tudósok által megragadhatónak lehetett gondolni. Szemben utódaikkal, ezek a szótárak nem mértek döntő csapást az enciklopédikus elme lehetőségének eszméjére [...] meggyőződéseik némelyike hamarosan halványulni kezdett, ám a történet ma tanulságokkal szolgálhat az információ új kora számára."

3. ábra

4. ábra

5. ábra

Az 1751-től Diderot és d'Alembert szerkesztésében megjelenő Encyclopédie (3. ábra), amelyet ma a Nagy Francia Enciklopédia címen szoktunk emlegetni, eredetileg a Chambers-féle Cyclopaedia fordításának indult, ám végül radikálisan új fejezetet nyitott meg a lexikonok történetében. Tudatosan használom a "lexikon" szót az "enciklopédia" helyett, hiszen ez a 17 kötetnyi szöveget és 11 kötetnyi képet tartalmazó, számtalan szerző által írt összeállítás immár nyilván nem számíthatott arra, hogy anyagát az olvasó mint egyetlen összefüggő teljességet fogadja be. Az Encyclopédie elé írt bevezető tanulmányában d'Alembert kifejezetten el is veti a tudományok egyetemes szintézisének eszméjét. Az egyes területekről, írja, külön részletes térképek szólnak; s noha készíthetők mondhatni áttekintő térképek is, ám nem a kizárólagosság igényével: különböző vetületek lehetségesek, a döntés közöttük ízlés és föladat adta célszerűség kérdése. (4. ábra) Ilyen áttekintő térképet - fa-diagramot - d'Alembert is mellékel tanulmányához. (5. ábra)Egy későbbi kiegészítő kötetben a diagram már pompás ábraként, fatörzzsel és levelekkel jelenik meg. Az ábra pompája azonban nem feledtetheti a kijózanító üzenetet: az újkori tudásrobbanás világában immár szükségképpen szerzők garmadája által készített, s pusztán ábécérendbe illeszkedő címszavak nem adódnak össze átlátható, bejárható tudásegésszé. Jellemző, hogy az 1768-tól megjelenő Encyclopaedia Britannica már kerüli a tudományok osztályozását, nem ad közre tudástérképet, s az egyes tudományokat tárgyaló külön-külön értekezései csak elvétve utalnak egymásra.