Útmutató az önkormányzati választásokhoz

Az [origo] összeállításából megtudhatja, hogy milyen kérdésekben dönthetnek a választók október 20-án és milyen szabályok szerint zajlanak az önkormányzati választások.

A tízezernél kisebb lélekszámú településeken négy szavazólapot kapnak a választók október 20-án. Három helyi és egy megyei kérdésben dönthetnek. Szavazhatnak a helyi polgármesterről. A polgármesterjelöltek közül egyet lehet választani A polgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja.

Szavazhatnak a helyi önkormányzat képviselőiről. A helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai kislistán választják meg. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a jelöltek neve mellett feltüntetik azt is, hogy a település képviselőtestülete hány tagból áll. A jelöltek közül többet is lehet választani, legfeljebb annyit, ahány tagja lehet a testületnek. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz. Képviselők azok lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapják.

Ha a településen kezdeményeztek kisebbségi választásokat, akkor dönthetnek a helyi kisebbségi önkormányzat összetételéről is. Mindenki csak egy kisebbség jelöltjeire szavazhat. A választott kisebbség jelöltjei közül többet is lehet választani, legfeljebb annyit, amennyi a település kisebbségi önkormányzatának a létszáma. Ez a szám az 1300-nál kisebb lélekszámú településeken három fő, az 1300-nál nagyobb lélekszámú településeken pedig öt fő. A számot a szavazólapon is feltüntetik. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb nevet jelöl meg. A választás után az a kisebbség alakíthat helyi kisebbségi önkormányzatot, amelynek jelöltjeire legalább 50 választópolgár adott le érvényes szavazatot. A kisebbségi önkormányzat képviselői azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot szerzik. A kisebbségek képviselőinek lehetőségük van arra is, hogy országos kisebbségi önkormányzat összehívását kezdeményezzék.

A választók dönthetnek a megyei közgyűlés összetételéről is. A választáson pártok és társadalmi szervezetek által összeállított listákra lehet szavazni. Mindenki egy listára szavazhat. A szavazatokat a választás után összesítik a tízezernél nagyobb lélekszámú települések szavazataival. A megyei összesítést követően a listák a kapott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz a megyei közgyűlésben. A választási küszöb az összes érvényes szavazat 4 százaléka. Azok a listák, melyek ezt nem érik el megyei összesítésben nem kapnak mandátumot a megyei közgyűlésben.

A tízezernél kisebb lélekszámú településeken a választás akkor is eredményes, ha csak egy érvényes szavazatot adnak le a választók. Ez alól csak a kisebbségi önkormányzati választás kivétel, mert ott minden kisebbségnek legalább 50 érvényes szavazatot kell szereznie ahhoz, hogy önkormányzatot alapíthasson a településen. Ha az önkormányzati képviselők megválasztásánál szavazategyenlőség alakul ki, akkor sorsolással döntenek arról, hogy ki kapja a képviselői helyet.

A választás eredménytelen, ha nincs elég jelölt ahhoz, hogy a település képviselőtestülete teljes létszámban összeülhessen. A választás akkor is eredménytelen, ha a polgármester megválasztásánál szavazategyenlőség alakul ki. Ezekben az esetekben a választás napja után 6 hónappal időközi választást kell tartani, addig pedig az 1998-ban megválasztott képviselőtestület, vagy az 1998-ban megválasztott polgármester folytatja munkáját.