Székesfehérvár

 

Székesfehérvár, középkori nevén Alba Regia az egyik legősibb magyar város. A középkorban uralkodói központ volt, itt állt a királyi trón, itt őrízték a koronázási ékszereket és a királyi jelképeket is. A város falai között koronázták és temették a magyar királyokat és családjukat. Székesfehérváron tartották a törvénykezési napokat is, melyek alkalmával az ország minden részéről érkeztek emberek, hogy vitás kérdéseikben a királyi kancellária döntését kérjék.

A mocsarak által védett, biztonságos dombhátakon kialakított város Géza nagyfejedelem idején vált fejedelmi szálláshellyé. Géza bizánci stílusú, négykaréjos templomot építtetett a településen, ami az egyik első magyar kőtemplom volt. Halála után ide temették.

Alba Civitas neve először 1009-ben tűnt fel a veszprémi püspökség oklevelében. István király korában már népes és kiterjedt település volt a mai Székesfehérvár helyén, jelentős fejlődésen ment keresztül a város. István prépostságot és bazilikát építtetett és káptalani iskolát hozott létre, ahol az európai követelményeknek megfelelő szinten tanították az elemi ismereteket és a hét szabad művészetet. Ekkor épült fel a város székesegyháza is. A középkori Székesfehérvár fejlődését segítette, hogy számos a Szentföldre vezető zarándokút és fontos kereskedelmi útvonal haladt keresztül rajta és itt tartották a királyi heti vásárokat.

Székesfehérvár 1543-ban 145 évre török uralom alá került. A török időkben a város (török nevén Istolni Belgrád) épületeit dzsámikká, mecsetekké alakították át, a királyi bazilika sírjait pedig kirabolták. A templomot lőporraktárnak használták, ami egy villámcsapás után földig leégett.

Székesfehérvár 1688-os felszabadulása után a tényleges hatalmat egészen 1703- ig császári biztos gyakorolta a városban. A település ezt követően kapta vissza régi rangját, ismét szabad királyi város lett. A törökök kiűzése után a város egy ideig gazdaságilag stagnáló állapotba került. Előbb a török háború, majd a Rákóczi- féle szabadságharc hátráltatta a fejlődést. Nagyobb építkezések csak az 1720-as években kezdődtek. A belváros mai képe 1740-1840 között alakult ki.

A XIX. században a lakosok lebontották a szűkké vált várfalak nagy részét és lecsapolták a környék mocsarait. A lakosság rövid idő alatt 12 ezerre nőtt. Ekkor nyílt meg az első magyar és német elemi iskola, megkezdődött az oktatás a jezsuita gimnáziumban és a magyar színjátszás egyik központja is itt alakult ki.

Újabb változásokat az 1930-as évek hoztak, ekkor indult fejlődésnek a város ipara, azonban a II. világháború alatt ismét visszaesés következett be. Székesfehérvár a legtöbbet szenvedett magyar települések közé tartozott. Épületeinek harmada lakhatatlanná vált, és közel 10 ezer polgára esett vagy tűnt el a harcok során.

A háború után gyors fejlődés kezdődött. Az újjáépítést követően a város lélekszáma százezerre nőtt, új iparágak települtek be, fellendült a gazdaság. Az 1960-as évek ismét jelentős változásokat hoztak. Nagyarányú iparfejlesztési program kezdődött, amely során Székesfehérvár felzárkózott az ország többi nagy ipari centrumához. Kiemelkedő szerepük volt ebben olyan vállalatoknak, mint a Videoton, az Ikarus vagy a Köfém.

A rendszerváltás után, az 1990-es évek első harmadától kezdve növekedni kezdett a külföldi tőke érdeklődése Székesfehérvár iránt. A város az egyik legjelentősebb külföldi befektetői területté vált az országban. Mára az összes magyarországi külföldi befektetés 10%-a ide irányul, összegük az elmúlt tíz évben elérte az 1,3-1,5 milliárd amerikai dollárt. 1992 után az ipari termelés éves növekedése 14-22%-os volt.

Székesfehérvár az ország egyik legjelentősebb ipari központjává vált. A legtöbb befektetés a feldolgozóiparba áramlott, de jelentős volt a tőkebeáramlás a kereskedelmben és a pénzügyi szférában is. A város ipari parkjaiban többek között az Alcoa Köfém, a Parmalat Fejértej, a Fejér Megyei Sütőipari Vállalat, az Ikarus, a Loranger (a Ford beszállítója) és a Videoton tart fenn gyárakat. Székesfehérváron három főiskola is működik, melyekben több mint háromezer diák tanul. Ezek közül a legnagyobb a Kodolányi János Főiskola.