Sopron

 

A Soproni-medence másfél kilométer széles sávja és a környező domb- és hegyvidék kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta benépesített terület. Időszámításunk előtti XIII -IX. századra tehető az első folyamatos letelepülés a város mai területén. A település fellendülését a rómaiak hozták meg.

István király idejében határvárat emelte, ez lett Sopron. A királyi várat IV. László 1277-ben szabad királyi város rangjára emelte. A település fokozatosan virágzó kereskedőváros lett, amelyben lassan többségbe kerültek a németek. 1447-től jelennek meg a céhek Sopron történetében.

1524-ben, Magyarországon először Sopronban jelentkezik a reformáció. A könyvégetések ellenére rövidesen a város polgárainak többsége Luthert követi. 1526-ban a zsidókat kiűzik a városból. A török 1529-ben elfoglalja és feldúlja a külvárost. 1676-ban hatalmas tűzvész pusztít Sopron belvárosában, a házak többsége megsérül.

Az 1848-as szabadságharcban nem játszik a város szerepet. A Kiegyezés után Sopron ismét megyeszékhely.

A századfordulón megindul a város fejlődése, melyet az I. világháború, a Tanácsköztársaság kikiáltása szakít meg. 1919-ben a Sait-Germain-i békeszerződés Nyugat-Magyarország jelentős részét Ausztriának juttatja. 1921. dec.14-én a népszavazáskor (melyet az Ágfalvi csata előz meg) Sopron és környéke magyar marad. Ekkor kapja a címet: "Civitas Fidelissima", a leghűségesebb város.

A két világháború között Sopron határváros, súlyos gazdasági következményekkel. Ezt a textilipar és idegenforgalom fejlesztésével próbálják ellensúlyozni. 1944. márc.19-én Sopront is megszállják a német csapatok. Az elkövetkezendő év fordulóján három hatalmas bombatámadás éri a várost. 1945. márc.31-én vonulnak be Sopronba a szovjetek. A háborút követő években a város németajkú lakosságának zömét kitelepítik. 1950-ben pedig Sopron elveszíti megyeszékhelyi rangját. A szocializmus ideje alatt a város az ún. határsávban fekszik, csak külön engedéllyel megközelíthető. Az évek során inkább kulturális szerepe válik jelentőssé, iparát inkább visszafejlesztik, részben tudatosan, részben a nehéz megközelíthetőség miatt.

1989. augusztus19-én a Sopron közeli Fertőrákoson tartják az ún. Páneurópai Pikniket, amikor először vágják át a vasfüggöny szögesdrótját. Többszáz keletnémet menekül át ekkor Ausztriába.