Kühl & Monkz: "Veszett fejsze, de kitartunk"

A Plastic Fantastic kiadó gondozásában jelent meg a legújabb, magyar dj-k által mixelt duplacédé, a Progressive Sounds of Budapest. Szemügyre vesszük a produktumot és közreadjuk a négy elkövetővel készült Freee Magazin-interjút.

Fotó: Attila Kiss

Nektek mennyi volt eddig a rekord?
Shootie: Kétezer-ötszáz körül az Everything but the Girl-remixnél, de a Canga Urania is kétezer körül volt. Mindkettőből nyomtak utána, de ők sem vallják be azt, hogy mennyit nyomtak. Nekünk ennyivel számoltak el. Persze a válogatáslemezeknél nagyobbak a számok, de erről még nem kaptunk elszámolást. Reméljük, Kleinenberg és Seaman Renaissance-cédéi is jól fogynak, de szurkolunk egy dj Vibe- és egy Wally Lopez-mixcédének is; ezekre szintén rákerültünk.
Shootie: A nagynevű Hooj Choons is ezért zárt be. Azt mondta tavaly a főnök, Red Jerry, aki régi jó barátunk, hogy az Energy 52 - Café del Marból hatvanezret adtak el, és most kétezret adnak el, még ha ugyanolyan nagy név is van rajta. A jövő a legális letöltés pénzért. Ezt csinálják ők is, mióta nem nyomnak bakelitet. Tőlük már a Monkz-dalok is letölthetők.

Ilyen viszonyok közepette nem kockázatos mixlemezt megjelentetni?
Supacurtis: Merész vállalkozás, igazából csak próbálkozás. Kíváncsi vagyok, hogyan sül el, mert nem hiszem, hogy itthon olyan nagy zenei anyaggal rendelkeznének az emberek, mint akárhol külföldön. Főleg ha elvonatkoztatunk az internettől, mert a magyar partyzók nagy többsége szerintem még mindig nincs rajta a neten. Nekünk van esélyünk még itt próbálkozni, nekik pedig van feltölteni való zenekészletük. Arról nem is beszélve, hogy azért mi eléggé ismerjük a hazai közönség ízlését is, tehát ez a cédé abszolút az ő igényeikhez lett alakítva, ilyen válogatást keresve sem találnak sehol.

Régóta ismert a neved. Miben volt azóta komoly változás, mióta elkezdted az egészet?
Kühl: Szerintem minden jó irányba változott. Kezdve ott, hogy akkor nem voltak ilyen jó technikai feltételek, mint ma. Régen ezt nem igazán elhivatottságból csinálták, hanem inkább munkalehetőség volt bizonyos emberek számára. Talán a mi generációnk volt az, akinél ez megváltozott, és próbáltak kicsit mást adni az embereknek, többet annál, mint hogy van egy diszkós, aki vendéglátósként szolgálja ki az embereket.

Azt mondtad, sokan megélhetésként kezdték a dj-zést. Kire gondolsz?
Kühl: Nem a mi generációnk, hanem akik előttünk voltak. Szerintem nagyon sok olyan discjockey volt, aki azért lett diszkós, mert ebben üzleti lehetőséget látott, szeretett a zenével foglalkozni, de igazából teljes megalkuvásban kellett élnie, mert akkor ez kiszolgáló, vendéglátó-ipari ágazatnak számított.

Manapság sok fiatal szeretne dj lenni, nekik mennyivel van nehezebb dolguk?
Kühl: Annyiból van rosszabb esélyük, hogy több diszkós van, viszont a klubok mennyisége igazából nem változott. Olyan téren viszont sokkal jobb a helyzetük, hogy amerre megy a szakma, egyre kevésbé számít, hogy ki hány éve van az egész műfajban, le kell tenni az asztalra valamit. Persze kellenek kapcsolatok, de tudok mondani olyan embereket, akik letettek már valamit a képzeletbeli asztalra hazai kapcsolatok nélkül is.

Mennyire cserélődött ki a bulik közönsége a kezdetek óta?
Kühl: Ez is pozitívan változott, mert a síkhülye emberekből lett egy normális partyközönség. Nem azt mondom, hogy mindenki része ennek, de a legtöbb bulin van egy mag, amelyről úgy érzem, hogy igazi partyközönség. Érdeklődnek a zene iránt, veszik a cédéket, hallgatják, együtt élnek ezzel az egésszel, és nem elsősorban szenvedélybetegségből adódó okok miatt, hanem mert szeretik ezt a zenét.

A mixlemezzel kapcsolatban vannak további közös tervek is?
Kühl: Természetesen szeretnénk turnét csinálni, egy-két dátumot már össze is szedtünk. Ezek a cédék általában kitartanak közel egy évig is, tehát a következő egy évben biztos, hogy lesz több közös dátum is.

Balu / Freee Magazin