Cosmophilia-tavasz: Krüger és a többiek

Aktuális Cosmophilia-lemezgyűjtőnk főszereplője Sebastian Krüger, aki fő projektje, az SBK neve alatt adta ki legutóbb új albumát, az elképesztő Borderline-t, illetve saját új kiadójának is összeállított egy válogatást, leginkább részben vagy egészében saját zenéiből. Rajta kívül Spiral Trax-kedvencek, plusquamos basszusmesterek, Gabriel le Mar ambientje, Hadshot-féle elektrós kavarások, illetve spontán aerobikus progpsy, sötétedő digitális struktúrák, lépkedős tribalhouse, hipnotikus tánczene a terítéken.

Slope: Deep Proggi Choons Volume 1

Sebastian Krüger a szcéna legenigmatikusabb alakjainak egyike, producerként, zenészként - és úgy tűnik, kiadóként - is tévedhetetlen. Neve csak a Shiva Chandra Daniel Vernunftja és az Electric Universe Boris Blennje mellett említhető. Formációinak és közreműködéseinek száma is ennek megfelelő (SBK, Tarsis, Krüger & Coyle, Disco Slickers, TBS, Bushpumpas, meg még ki tudja, mi), műfajújító, sőt -teremtő hatását nagyjából lehetetlen nem elismerni.

Ezzel együtt a progresszív-psy jól érzékelhetően egy helyben topog egy ideje, s hogy ne csak nevében legyen progresszív, azért kevesen tesznek is. Vannak logikus kiutak persze (techno, house és társai), az egyik legújabb próbálkozás a deephouse felé fordulás. Krüger új kiadójának, a Slope-nak első válogatása ez a lassú, technóba és deephouse-ba is belekóstoló válogatás. A lemez felét maga Krüger jegyzi, különféle neveken. Anyaga egységes, azt mondhatnánk, egy új stílusra is elég kohézió van benne.

A minőség és hangzás is egyenletes, Krüger úrtól nem is vártunk mást. Az album legkiemelkedőbb számát is ő, vagyis az angol Greg Coyle-lal közös projektje jegyzi, a Love Juice-t már csak a szövegei - "Suck me dry", "Suck till it hurts" és "Wanna taste my love juice?" - is minden bizonnyal slágerré teszik. A másik csúcspont egy másik Krüger, nevezett Philip nevéhez fűződik: a Hypnotized vérbeli trance-sláger, nyugodt szívvel mondhatjuk, a nyár jó pár progresszív-hajnalán meghallgathatjuk még.

SBK: Borderline - Avalanche Records

Forrás: [origo]

A legújabb, sorban a negyedik SBK-album minden kétséget kizáróan Sebastian Krüger eddigi legjobb munkája. A német trance-guru az előző lemezein megszokott energikus lüktetéssel tér vissza a táncparkettekre - mégis igencsak megújult koncepcióval és nagyon is friss hangzással. A tíz track mindegyike tuti bombasiker, energikus groove-okkal, meggyőző basszusokkal, masszív és pontos építkezéssel elkészítve.

A Borderline számait az előző SBK-albumokhoz képest még sokkal letisztultabb négynegyedek jellemzik, könnyebb szívvel is nevezzük techtrance-nek, mint progresszív-psy-nak. Persze hiba lenne szó nélkül hagyni a helyenként deephouse-os, helyenként acides, sőt néhol tribales utánérzést is. Mindent összevetve: mesterien eltalált koktél, melynek hozzávalói: némi progtrance és -house, psy és csipetnyi minden másból - talán csak a breakeket kivéve.

A korong első száma, a Disco Bisquits igazi klubhimnusz, de az áruló goadídzsék - azok, akik régen psy-t játszottak, de ma már inkább house-t - lemeztáskáiból sem hiányozhat, ha pszichedélikus diszkót szeretnének varázsolni a seggrázásra vevő közönségükből. Hipnotikus, monoton house és vokál-trance keveredik tribal-ütemekkel a Distance című számban, de a hipnotikus monotonitás - ami nagyjából alapkelléknek mondható - mellett a lendületes ritmusképletek sem hiányoznak az album további számaiból.

Krüger úr egyébként nem a psy-berkekben általában bevett forgatókönyv szerint jutott el a monoton pszichedéliától a techtrance-ig, ő először gyártott "overground" zenéket, és később kezdett csak progresszív-psy-labeleknél feltűnni. Mára már vezet is kettőt: az Avalanche és a Slope Records is az övé.

Mindennel együtt a mai napig több mint száznegyven tracket gyártott már tíz különböző albumra, emellett valamivel több, mint harminc maxija jelent meg. Seb Fontaine-től Tomcrafton keresztül egészen Hernan Cattaneóig a leghíresebb, nemzetközi sztár-dj-k pörgetik a lemezeit.

Pál Attila
Hirschl Zsuzsanna