A csúcsra kerülsz vagy meghalsz

Lord Jazz, a The Lord of the Underground alapító névadója nyilatkozott a Hiphop.hu-nak legutóbbi fellépése előtt a Merlinben. A nagyszájú dj nem fogta vissza magát: szidta Amerikát, a mai hiphopot úgy általában, de természetesen keményen szapulta néhány pályatársát konkrétan nevesítve is őket.

Fussunk végig gyorsan a történelemórán, hogy is jött össze a Lords of the Underground? A fősulin találkoztatok, ugye?
- Lord Jazz: Igen, Észak-Karolinában. Nekem volt egy show-m a rádióban, ahova meghívtam mc-ket, és egyszer bemutattak Doitall-nak, aki eljött a műsorba, és nagyon keményen nyomta. Mondtam neki, hogy ember, ezt folytatnunk kéne, és onnantól kezdve rendszeres vendége lett a show-nak.

Tehát ha jól értjük, addigra te már elismert dj voltál?
- Ja, ember, én már 1984-ben elkezdtem a dj-zést. Szóval, '90-ben megismerkedtem Doitall-lal, aztán valaki mesélt nekem Mr. Funkee-ról, aki szintén eljött a műsorba, megőrültünk tőle, úgyhogy mondtuk neki, hogy csatlakozzon, és onnantól együtt volt a banda.

Hogy sikerült Marley Marllal kapcsolatba lépni?
- Nagy szerencsénk volt, mert a főiskolán a legjobb barátom Marley Marl unokaöccse volt. Tényleg jó barátom volt, törődtem vele, meg tanítgattam egy kicsit dj-zni, és mindig mondogatta, hogy "ha lediplomázom, akkor segítek neked". A következő nyáron elment dolgozni, és felhívott egyszer, hogy "hé, itt dolgozom Marley Marl házában", én meg nem akartam elhinni. Mondta, hogy ősszel, ha újra suliban leszünk, rakjunk össze egy bandát és küldjünk neki demót. Nekem meg pont ez volt az első dolgom, amit tettem, amikor kezdődött a suli, elküldtem neki a demónkat, rajta a Psycho-val.

Nemrég itt járt nálunk a Das EFX, és ahogy ti is, ők is a fősulin találkoztak. Vajon miért van, hogy régen az iskolázottság nem volt kérdés, manapság pedig egyre több gimis kölyök van a hiphopban. Nem gondolod, hogy szó szerint az iskolázatlanság miatt is gyengül ez az ipar?
- De, pontosan ilyen Jay-Z és Jim Jones esete (Jim Jones, a Dipset egyik tagja nyíltan betámadta Jay-Z-t a semmiből, mondván, hogy kifújt, és azóta is számokban üzengetnek egymásnak - a szerk.). Bekapcsolom a rádiót, és hallom, hogy Jay-Z arról beszél, hogy "hogy van képe rólam beszélni ennek a gyereknek?" Nem rakott le semmit az asztalra, és mégis ugat. Ennyit változott a hiphop, nincs tisztelet, vagy a csúcsra kerülsz, vagy meghalsz. Minden az üzletről szól, és az emberek bármire hajlandók a siker érdekében, nincs semmi tisztelet. Ha bekapcsolod a tévét, az is erről szól, csak az erőszak folyik mindenhol.

Ugyanakkor, mintha egy új generációja kezdene alakulni az igényes zenéknek és szövegeknek, mintha a tudatos hiphop újraéledne...
- Minden kör bezárul egyszer, és visszatérünk a régi utakra. Amerikában a déli hiphop volt a menő, illetve még mindig az, bár már hanyatlik. Évekkel ezelőtt, ha nem New York-i voltál, akkor nem voltál senki, csak egy falusi, vágod? Manapság meg már annyira divat a dirtysouth, hogy ugyanúgy tisztelik őket. Érted, hazamegyek New Yorkba Párizsból, bekapcsolom a rádión Funkmaster Flex műsorát, és crunk-zene szól, mi a f__?

És mit szólsz a mai "igényes" alapokhoz, melyek egy basszus-lábdobból és egy tapsból állnak?
- Ja, vagy csettintésből!

Ja, vagy csettintésből, de érted, mire gondolok, az összes "sláger" ugyanúgy szól, és úgy tűnik ezt senki nem veszi észre.
- Persze, mert a kölykök imádják, amikor ezek a zenék csattognak a klubban vagy a kocsijukban, és ugyanakkor olyan tévéadók vannak, mint a BET, melyek ezt a gagyit nyomatják. Mondok neked valamit. A BET, a Black Entertainment Television Amerikában nyilvántart egy listát olyan bandákról és videókról, melyeket soha nem fognak újra játszani. Az összes olyan előadó rajta van, akiről ők úgy gondolják, hogy már kifújtak. Ilyen a Lotug, a Pharcyde, a Public Enemy stb. Csak az olyanok kerülnek adásba, mint a Ying Yang Twinz, meg ilyenek, vágod?