Fémbeton műmájerkedés

Ismét duplamix került terítékre a Psylife oldalán, melyet ezúttal Deto készített el. A stílus, mely nem sokkal 2000 előtt debütált a tech-trance vagy psy-techno elnevezést kapta. Mára azonban eléggé összekeveredett mindenfélével, és nagyon nehéz egy-két szóval kategorizálni a leszármazottakat. A Psylife.hu cikke.

Az első mix a korábbi gyorsabb, csapatósabb vonalat képviseli, a második pedig - némi átfedéssel ugyan - a mostanában kibontakozó formát, ennek megfelelően itt többségben vannak az újabb, lassabb számok. Nem egy "mi jelent meg tegnap?" típusú mix egyik sem, sokkal inkább átfogó bemutatás erről a - főleg nálunk - kissé mostoha műfajról, melyet a psy-szcéna sosem fogadott be igazán. Dacára annak, hogy alapvetően abból fejlődött ki és annak elemeiből építkezett. Csak épp az utóbbi években kezdi elveszíteni a gyökereit, de az avatott fül nem süket. Ez a mondat pedig nem hibás.

A Side A, a jól ismert kanadai trash-metal együttes - Nuclear Ramjet - egy eddig még kiadatlan és nevén sem nevezett kábítószeres technójával indít a mix, melyben nagyon komplex ritmustémák és effektek kibontakozásának lehetünk fültanúi. Néhány perc elteltével az izraeli létére kő súlyos techtrance-et gyártó Platform büntet (Back Front). A terep ezúttal sem a szárnyaló dallamoké, viszont megfelelő hangerő esetén lebontja a falat! A zene evolúciója.

És ha már lebontottuk a tetőszerkezetet meg a földszintet, akkor Trimada barátunkkal lemehetünk a pincébe és Underworld című szerzeménye ott kicsit lejjebb is elvégzi a munkát. Halljuk ám, hogy a körülmények zordabbak lettek, a koszos pincében már amúgy is hullott a vakolat... Majd felemelkedünk a végére, és egy új eszköz birtokában (New Engine) az orosz Vintakrut kalauzol minket tovább a kreatív rombolás világában. Ahol tech van, ott csipogásnak is lennie kell! Jól tudják ezt az oroszok, így a szintén orosz, de kanadai Metalogic tovább csipog a Secretskipper-rel. Könnyen belőhető, hogy ez a generáció már gombelemes kvarcjátékokon nőtt fel, és nem is tagadja!

Ami most következik, arra egyszerűen nem létezik átvezető szöveg. Ez az a perc, amikor megtudjuk, hogy a rosszfiúk nem viccelnek. Tortured Brain vs Steriliser (Dino Psaras! tessék utánanézni) sem vicceltek, pedig 2000-ben még megtehették volna. A vicc helyett olyan határozottan durva tech-psy ez, mely ma is megmutatja, amit csak egy jól belőtt torzítóval meg lehet. Épp leborulnánk előttük, de már jön is a stílusteremtő francia Three Point Turn duó egyik legutóbbi dolgozata, mely rövid, üres, monoton és mégis... és mégis (sőt)! Kár, hogy mostanában nagyon keveset hallani felőlük.

Dino Psaras: Beat on the beach

A japán Charm következik a Metabolic-kal, mely az eddigi talán legdinamikusabb, legtöbb energiát hordozó számuk, melyben a lebetonozott acél találkozik teljesen direkt neo-tribal elemekkel és egy leheletnyi pszichedeliával, ami ezt a zord tájat védőburokba csomagolja. Ismét Metalogic, minden elmondható, ami az előzőről, csak itt már lemarad a burok és egyre kevesebb az organikus életforma, ha egyáltalán van még, és nem csak álca. Ellenben több a fém.

Kuro egyedül is képes megrengetni a világot (egy képzeletbeli óriás mélynyomóval), erről tanúskodik Mind-Flux című darabja, amely címéhez meglehetősen hű szellemben készült. A Midi Miliz Model 1-ről itt nem értekezünk, valami olyasmi oknál fogva, amiért manapság Michael Jacksonról sem szokás a bulvármédiában (A Midi Miliz egyébként sosem fajtalankodott kisfiúkkal, legalábbis én nagyon remélem). A végére ismét visszatérünk Japánba, ahol még mindig Charm az úr, ha techtrance-ről van szó, ezt a Parallux hallatán nem is vonhatjuk kétségbe.