Kislexikon

 

aktív vidék
Napfoltcsoportok és a hozzájuk köthető mágneses jelenségek (fáklyamezők, flerek, koronakitörések stb.) felbukkanási helye.

a bolygómozgás Kepler-féle törvényei
Johannes Kepler (1571-1630) által megfogalmazott három törvény a Naprendszer bolygóinak mozgásáról. Kepler I. törvénye: a bolygók pályája egy-egy ellipszis, amelyeknek egyik közös fókuszpontjában a Nap áll. Kepler II. törvénye: a Naptól egy bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. Kepler III. törvénye: egy bolygó keringési idejének négyzete egyenesen arányos a bolygó félnagytengelyének köbével, vagyis a Naptól távolabbi bolygó keringési ideje nagyobb.

differenciális rotáció
Napunk nem merev testként forog, hanem differenciálisan rotál: a sarkvidékeken a forgás közel 30 százalékkal lassabb, mint az egyenlítőn. Ez a mozgásforma a Nap külső rétegeiben nyíróhatást eredményez, amely a Nap-dinamót hajtja, végső soron pedig a Nap mágneses terének kezdeti poloidális szerkezetét toroidális szerkezetűvé alakítja.

fler
A napfelszín, illetve a naplégkör egy tartományának hirtelen, néhány perc alatt lezajló kifényesedése (az angol flare = fellobbanás szó magyarosított alakja). A fler oka a mágneses tér hirtelen átrendeződése a napkoronában egy alacsonyabb energiájú alakzatba az erővonalak átkötődése révén. A felszabaduló energia részecskegyorsításra fordítódik, s a gyors részecskenyalábok a mélyebb rétegekbe becsapódva felfűtik azokat.

fluxuscső (fluxusköteg, fluxushurok)
Mágneses erővonalköteg.

fúziós reaktor
Olyan berendezés, melyben szabályozott formában magfúzió zajlik. A fúzió során hidrogénmagokból (protonokból) héliummagok keletkeznek, mialatt energia szabadul fel. Fúziós folyamatok termelik a Nap energiáját is. Jelenleg a szabályozott fúziós energiatermelés kísérleti stádiumban van, az első ilyen reaktor (ITER) nemzetközi összefogással a jövő évtized végére fog felépülni a franciaországi Cadarache-ban. (Szabályozatlan fúzió a hidrogénbombában valósul meg.)

galaxis
Csillagok millióinak, milliárdjainak a gravitációs erő által összetartott sokasága. A galaxisok középpontjában gyakran fényes, csillagszerű forrás látható, az ún. nukleusz. Ez mai ismereteink szerint millió-százmillió naptömegű fekete lyuk, melybe anyag hullik be. A behulló anyag helyzeti energiája a fekete lyuk környezetében felszabadul, ez adja a nukleusz fényét. A Nap és a Naprendszer is része egy spirálgalaxisnak, melynek neve Tejútrendszer.

granuláció
A Nap felszínének szemcsézett, cellás szerkezete (latin granula = szemcse). A granulák belsejében a belülről jövő melegebb anyag felfelé áramlik, majd energiájának egy részét leadva lehűl és a granulák határain visszaáramlik. A cellás rajzolatot a visszaáramló hidegebb, ezért sötétebb anyag adja.

koronakitörés (CME)
Aktív vidékek felett a Nap koronájából kidobódó nagy mennyiségű mágneses plazmafelhő, mely olykor Földünket is eléri. Ilyenkor a plazmafelhő bolygónk mágneses terével kölcsönhatásba kerül, s a koronakitörés következményeként sarki fény (auróra) figyelhető meg.

kvazár
Csillagszerű rádióforrás, mely központjában gigantikus energiafelszabadulással járó folyamat zajlik. A kvazár valójában rendkívül távoli, különösen fényes galaxisnukleusz, amely körül a galaxis a nagy távolság miatt nagyon halvány vagy nem is látható. A kvazárok a legtávolabbi megfigyelhető objektumok a Világegyetemben, tőlünk több milliárd fényév távolságra, ennek megfelelően az Univerzumnak több milliárd évvel ezelőtti képét mutatják.

magnetár
Olyan neutroncsillag, melynek rendkívül erős a mágneses tere. Ez a tér felelős az objektum erős röntgen- és gammasugárzásáért.

magnetohidrodinamika
A plazma és a mágneses tér kölcsönhatását leíró tudományág. Legfontosabb törvénye az ún. befagyás tétele, mely következményeként a plazma áramlása során nem keresztezheti a mágneses erővonalakat, ehelyett a gyenge mágneses tereket magával sodorja, míg az erős mágneses tér gátolja az áramlást.

Maunder-minimum
A 17. század derekán kezdődő, a 18. század elejéig tartó kb. 6 évtizedes napfoltmentes időszak. Az ilyen hasonló hosszúságú, szinte teljesen foltmentes időszakokat a kb. 11 évenként jelentkező napfoltminimumoktól megkülönböztetendő főminimumoknak nevezzük.

Nap-dinamó
A mesterséges dinamók működésére emlékeztető természetes mechanizmus, mely a Napban zajló plazmaáramlások mozgási energiáját elektromágneses energiává alakítja. Az így felszabaduló energia hozza létre a napaktivitás megfigyelhető jegyeit (napfoltok, flerek stb.).

napfáklya
Környezeténél fényesebb terület a Nap felszínén. A fáklyák elsősorban a napkorong pereme közelében láthatók jól. Szálas szerkezetűek, a szálakat sok-sok vékony mágneses fluxuscső együttese rajzolja ki. A csövekben az anyag ritkább, ezért a napkorong pereménél, ahol rézsútosan tekintünk rájuk, láthatóvá válik a csövek oldalán a fáklyán kívüli felszín alatt fekvő forróbb, fényesebb napanyag.

napfolt
Környezeténél hidegebb, ezért sötétebb terület a Nap felszínén. A lehűlés oka az, hogy az erős mágneses tér itt akadályozza a hőt a napbelsőből kiszállító áramlásokat.

napfoltminimum
Olyan időszak, amely során a Nap felszínén nagyon kevés napfolt látszik, vagy a napfoltok teljesen eltűnnek. A napfoltminimumok (és -maximumok) a Nap-dinamó ciklikusságának megfelelően átlagosan kb. 11 éves gyakorisággal követik egymást.

napkorona
A Nap légkörének kiterjedt legkülső, több millió fokos hőmérsékletű, de igen ritka tartománya.

neutroncsillag
A neutroncsillag kb. 10 km átmérőjű csillagmaradvány, mely szupernóva-robbanás után jön létre a felrobbanó csillag magjából. A neutroncsillag atommag sűrűségű anyaga nagy mennyiségű szabad neutront tartalmaz, ezért egy hatalmas atommaghoz hasonlítható.

neutrinó
A neutrinó a leptonok családjába tartozó semleges elemi részecske, melynek három típusát ismerjük. Rendkívüli áthatolóképességű, közönséges anyaggal alig lép reakcióba. Hatalmas mennyiségben keletkezik szupernóva-robbanások alkalmával lezajló magátalakulások során, de közelsége miatt a Nap is erős neutrinóforrás.

Ősrobbanás
Az Ősrobbanás (Big Bang) elmélete szerint a Világegyetem egy rendkívül sűrű és rendkívül forró állapotból keletkezett nagyjából 13,7 milliárd évvel ezelőtt. Az elmélet sarokpontja az Univerzum jelenleg is megfigyelhető tágulása, amely az Ősrobbanás óta tart.

pitagoreusok
Pitagorász (Kr. e. 582-496) tanaira támaszkodó és őt követő filozófusok. A lélek halhatatlanságát hirdették és hittek a lélekvándorlásban: a léleknek többszöri megtestesülésen kell átmennie ahhoz, hogy végül megszabaduljon a testiség korlátaitól és megtisztulva az istenek honába visszatérjen.

plazma
Töltött szabad részecskékből álló, eredően semleges "gáz".

poloidális mágneses tér
A rúdmágneséhez hasonló szerkezetű mágneses tér (a pontos matematikai definíciótól itt eltekintünk).

protuberancia
A Nap felszíne fölé emelkedő gáznyúlvány vagy felhő. Két fő típusa közül az aktív protuberanciák anyaga ballisztikus pályán mozog (feldobódik, ill. lehullik), míg az ún. filamentumok hetekig-hónapokig lebegnek egy helyben, a mágneses tér által fenntartva.

szupernóva-robbanás
A Napnál nagyobb tömegű csillagok életének utolsó látványos momentuma. A szupernóva-robbanás során a csillag fényessége rövid időre olyannyira megnő, hogy milliárdnyi csillagéval vetekszik. A robbanásban a csillag elveszíti külső burkát vagy teljesen meg is semmisülhet, miközben nehéz elemekkel feldúsuló anyaga szétszóródik a környezetében.

tachoklína
A Nap belső, merev testként forgó részét a külsőbb, differenciális rotációt követő rétegeitől elválasztó vékony határréteg.

tokamak
Olyan berendezés, amelyben rendkívül forró plazmát mágneses tér segítségével gyűrű formában lebegésben tart. Tervek szerint az épülő fúziós reaktor (ITER) belsejében a fúziós folyamat beindulásához szükséges több millió fokos plazmát tokamak segítségével tartják egyben.

toroidális mágneses tér
Toroid szerkezetű, azaz gyűrűhöz vagy gumiabroncshoz hasonlítható mágneses tér (a pontos matematikai definíciótól itt eltekintünk).

turbulens
Fortyogó, kavargó áramlás (ahogy pl. a forrásban levő víz viselkedik).