A művész tükörbe néz

KIÁLLÍTÁS

Az önarcképek a festmények legtitokzatosabb műfajai közé tartoznak: nemcsak egy portrét látunk eleven emberi vonásokkal, hanem kilépve a művészettörténet adattárából maga a művész kap alakot. Az önarckép ráadásul arról is árulkodik, hogyan látta magát a festő.

Az önarckép legnagyobb mestere Rembrandt - ő festette a legtöbb képet magáról, mint a legkönnyebben hozzáférhető modellről. Ha a képeket időrendbe szedjük és összeolvassuk, egy élet története rajzolódik ki belőlük. Forgács Péter éppen ezt tette meg a Szépművészeti Múzeum RE:mrandt - Kortárs magyar művészek válaszolnak című kiállítására készült animációjában, ahol a holland festő élete önarcképei összeolvadásával pereg le.

Csontváry Kosztka Tivadar fürkésző szemekkel néz ránk pamaccsal a kezében, Barabás Miklós csupán egy kis finom irónt tart, Lányi Sámuel forradalmi piros sityakban pózolt magának. Az önarcképek sora nemcsak egy festő életét, hanem a művészi stílusok változásait is dokumentálja.

Csontváry Kosztka Tivadar (1896-1902), Lányi Sámuel (1840) és Barabás Miklós (1841) önarcképei

Bizonyára ezért választotta az idén alapításának 50. évfordulóját ünneplő Magyar Nemzeti Galéria, hogy a jubileum alkalmából magyar festők önarcképeiből rendez összefoglaló kiállítást a KOGART Házban. A művészet arca - A művészek arca című tárlaton 200 év magyar festészetének - sőt szobrászatának - kiemelkedő művészönarcképeit és képzőművészek egymásról, egymásnak készített portréit láthatjuk. Bár régen volt ilyen jellegű tematikus válogatás hazánkban, a rendezők a művek szokatlan csoportosításával is szeretnék feldobni a kiállítást: az elrendezés párhuzamokra igyekszik ráirányítani a figyelmet. Egymás mellett látható például két portré ugyanarról a művészről, vagy az alkotó önarcképe és a róla készült portré - így alkalmunk nyílik az összehasonlításra.

Aba Novák Vilmos jellegzetes élénk színeivel ezen a képen felesége társaságában festette le magát (Aba Novák Vilmos: A művész és felesége, 1925)

Az álnév a művészek személyiségének másik tükre: ki választotta vajon Gogol A köpönyeg-ének hősének nevét álcául, ki bújt Sárbogárdi Jolán bőrébe, és milyen nemzet szülötte lehet Nat Roid? A Petőfi Irodalmi Múzeum Álnév és szerep a magyar irodalomban Szindbádtól Jolánig című kiállításán az írók álneveivel és alteregóival játszik. A tárlat nemsokára bezár, így ha egy meglepően látványos kiállítást akarunk látni, még a hétvégén ejtsük útba a Károlyi Mihály utcát.

Részlet a modernül berendezett kiállításból