Bármilyen hihetetlennek tűnik is most a kereskedelmi televíziók szórakoztató műsoraiba kábulva, volt olyan korszak, amikor nem volt Fábry-show, nem volt Kész átverés! és hasonló vicces műsorok, de volt egy abszurd humorú ember, aki visszafogottan, kedvesen járókelőket szólított meg - persze teljesen képtelen szituációkba vonva be őket. Például Burda-szabásmintával a kezében az utat tudakolta, valamint azt fejtegette, hogy ő Imre unokahúga (mindenki azt kérdezte, melyik Imréé.) Sándor György, az El vagyok tévedve tévésorozata előtt különböző klubokban, majd a Vidám Színpadon lépett fel. A Színház és Filmművészeti Főiskolát hamar otthagyta, inkább lement Kaposvárra kisegítő öltöztetőnek. Valami új műfajt kísérletezett ki, valami olyasmit, amit mi most stand-up comedynek mondanánk. "A hatvanas években a szabadság egyszemélyes fóruma volt" - írta róla Molnár Gál Péter. Kitartóan ellenzéki maradt azóta is, mert szerinte a humor maga ellenzéki. Az utóbbi években a Budapest Kamaraszínház Shure Stúdiója adott helyet szóviccekkel, fanyar bohóc-humorának. Októberben bemutatott egyszemélyes előadása, a Semmittudás Egyeteme január 30-án szintén ott látható.