Mindannyian éreztük már, hogy néha olyan változatos az életünk, mint a mókuskerékben izzadó hörcsögnek. A "körbe-körbe" jól kiaknázható művészeti téma, számos példát ismerünk rá (Körhinta, Lé meg a Lola, Runaround...) Ugyanebben a témában, a Trafóban már ismerősnek számító, mindig mozgó díszletben játszó Martin Zimmermann és Dimitri de Perrot előadása, a Gaff Aff szintén ütősre sikerült. A bakelitkemezen körbe-körbe szaladó csinovnyik története ez, aki csetlik-botlik, küzd és grimaszol, eközben mégis megmarad egy kedves és vicces Buster Keaton figurának. Zimmermann most is akrobatikus, a közönség pedig néha nagyot nyel, esetleg becsukja a szemét, vagy éppen felhördül, miközben ő csak úgy pattog, hajlik, nyúlik és ami a legfontosabb, játszik. Ez alatt de Perrot cserélgeti a lemezeket élőben. A két bohóc így alkot, kommunikál, szórakoztat és szórakozik, olvaszt egybe táncot, építészetet, akrobatikát és zenét. Előadásuk a megvalósult összművészet.