Hova tűntek a kazárok?

SZÍNHÁZ

Egy olyan előadást ajánlunk az olvasók figyelmébe, amelynek metszéspontjában több halálosan izgalmas dolog találkozik. Vegyük az elsőt: hova tűnt egy nép, a titokzatos, török származású, judaista kazárok? A második egy egészen egyedi regény, amely a maga idejében ünnepelt bestseller volt. Végül egy különös, hátborzongató helyszín és az egyik legeredetibb hazai művészeti társulás. Nézzük sorban, melyik hogyan kapcsolódik össze. A kazár ugye török eredetű nép, tanultunk is róla, hiszen hatalmas birodalmat építettek föl, amelyben a magyarok ősei is velük éltek sokáig, hogy pontosan meddig, arra nincs pontos adat. Annyi biztos, hogy ez Levédiában történt, és Gyula szavunk és az ősi rovásírás kazár eredetű. Történetükben sok a rejtély, a legviccesebb csavar azonban az, hogy - miközben mindenfelé hódított a kereszténység és az iszlám -, ők egyszer csak felvették a zsidó hitet, amelyet pedig nem szokás csak úgy felvenni. Állami függetlenségüket ezzel sikerült megőrizni, de nem sokáig, az erősödő kijevi oroszok legyűrték őket, és a birodalom kihalt sztyeppévé vált, a kazárok eltűntek. Mindez 1016-ban történt. Sok elmélet látott napvilágot a kazárokkal kapcsolatban, többek szerint ők a kelet-európai zsidóság ősei (Arthur Koestler regényt is írt e teória igazolására), mások szerint a kazarok igaziból magyarok. Dan Brown e nép történetből nagyon izgalmas regényt tudna írni. De végül nem ő írt, hanem a furfangos észjárású szerb író, Milorad Pavic, aki különleges borgesi krimit csavarintott a sztoriból.

A kazárok történetét lexikon formájában írta meg, a regény tehát nem fejezetekből, hanem ábécésorrendben sorakozó szócikkekből rajzolódik ki, az olvasó pedig bárhol nekifoghat az olvasásba. A történetfoszlányokból álomvadászok, sebes és lassú tükrök, szentek, gyilkosok, szeretők, mágusok és próféták tűnnek elő, a fókuszban egy rejtélyes gyilkossággal. A trükkregénynek is nevezett mű címe Kazár szótár, 1984-ben jelent meg, és Umberto Eco A rózsa neve című regényével, Bulgakov A Mester és Margaritá-jával vagy Julio Cortázar Ugróiskolá-jával együtt a legjobb posztmodern műnek tartják. Ehhez a forráshoz nyúlt hozzá a különleges művészi csoport, az Élőkép Társulat, amelyre valószínűleg eddig csak a szemfülesebb színházkedvelők figyeltek föl, pedig megérdemelnék, hogy bemutatóikat többen kövessék. Amit tudni kell róluk: szeretik különleges terekbe vinni nézőiket, például padlásra vagy romtemplomba, előadásaik legtöbbször filozofikusak, szívesen lépnek át műfaji határokat, és nagy gondot fordítanak a látványra. Ez mind érvényesül a Kazár szótár címet viselő előadásban, amelyet a Kiscelli Múzeumban adnak elő, és színház, tánc és kiállítás egyszerre. Három estén látható a produkció, május 4-6. között.