A nagy mangó - a regény címe New York közismert becenevével, a "Nagy Almá"-val von párhuzamot - egy olvasmányos, fordulatokban gazdag krimi, amely a műfaj összes játékszabályát betartja, azaz letehetetlen, és csak az utolsó oldalakon derül ki, hogy mi a prológusban vázolt rejtély megoldása. Még csak azt sem lehet mondani, hogy Needham újat alkotott volna a krimi zsánerén belül, hiszen az indokínai és az azt követő vietnami háború rengeteg távol-keleti krimi és detektívregény ihletéül szolgált, gondoljunk csak A csendes amerikai-ra.
A nagy mangó sikerét - hasonlóan Graham Greene regényéhez - az magyarázza, hogy a könyv távol-keleti helyszíne több, mint az események mögött megbújó egzotikus díszlet. Needham nem csupán egy érdekes felhanggal akarta gazdagítani a könyv cselekményét, a regénybeli Bangkok jóval több, mint a szexturizmus Mekkája, vagy a hírhedt ópiumtermő vidék, az Aranyháromszög egyik védőbástyája. A nagy mangó helyszíneit nem lehet szabadon behelyettesíteni bármelyik indokínai metropolisz utcáival és tereivel, Needham tagadhatatlan eredetiséggel érez rá arra, ami megkülönbözteti Bangkokot Saigontól vagy Kuala Lumpurtól.
Jóllehet a térség nagyvárosai rendszerint összemosódnak az európaiak és tengerentúliak fejében, valahogy úgy kapcsolódva egymáshoz, mint Budapest és Bukarest, Needham azonban markáns és aprólékos vonalakkal írja körül, hogy mitől annyira egyedi Thaiföld fővárosa.
A regény minden sorában érződik, hogy az író ismeri és szereti a várost, ám ez nem jelenti azt, hogy ne fedné fel az olvasó előtt a szórakozónegyed sikátorainak keményebbik oldalát. A krimi főhősét - egy San Franciscó-i zugügyvédet - rettentő hirtelen mozdulattal rántja vissza a múlt Bangkokba, ahol egykor mint a vietnami háborúban szolgáló tengerészgyalogos töltötte eltávozását.
A cselekmény középpontjában természetesen a pénz áll - méghozzá nem is kevés, a dél-vietnami nemzeti bank egykori aranyfedezete több mint 400 millió dollárra rúg -, Eddie Dare azonban nem önszántából keveredik bele az eseményekbe.
A nagy mangó tehát elsősorban krimi - mégpedig a legjobb fajtából való -, de hiteles ábrázolásmódja, szó szerint vett eredetisége miatt jóval többet nyújt, mint néhány órányi kellemes borzongást. Bár a város nevezetességeit nem fogjuk megtalálni benne, helyenként mégis többet árul el Bangkokról, mint az összes útikönyv együttvéve.
Krich Balázs