Kincses Kolozsvár

Hunyadi Mátyás szülővárosa ideális célpont egy pár napos kiránduláshoz: a számos történelmi látnivaló mellett egyre több lehetőség van az igényes kikapcsolódásra és szórakozásra. Erdélyt bemutató sorozatunk első része Kolozsvárra kalauzol bennünket, és a főbb nevezetességek ismertetésén túl hasznos gyakorlati információkkal is szolgál.

A templom déli kapuja előtt 1902 óta Fadrusz Jánosnak az 1896. évi párizsi kiállításon nagydíjat nyert Mátyás király lovasszobra áll, amely Kolozsvár jelképe. A győztesen bevonuló, seregszemlét tartó magabiztos uralkodót ábrázolja, maga körül lelkes és elszánt embereivel. Magyar Balázs hadvezér, Kinizsi Pál temesi bán, Szapolyai János nádor, Báthory István erdélyi vajda alkotják a szoborcsoportot. Az emlékművet 1902. október 12-én a császár-király képviseletében József Ágost főherceg leplezte le.

A tér délkeleti oldalán található a neoklasszikus stílusú Városháza, homlokzatán Anton Kagerbauer munkája emlékeztet a régi városcímerre. Keleti oldalát a Bánffy-palota uralja a benne működő szépművészeti múzeummal. A palota dísztermében kiállításokat és hangversenyeket is rendeznek. A manzárd homlokzatát urnák és görög mitológiai alakokat idéző szobordíszek tagolják. A Bocskai István szülőházával (kapualjában látható még az 1606-ból származó Bocskai-címer) szemben levő házban Heltai Gáspár könyvnyomdája működött.

A Farkas utcai református templom (1516) különleges szépségét nyugodt, dísztelen falfelületeinek hatalmas méretei adják. Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemploma. A hajó szélessége 15 méter, hosszúsága 34 méter, hálóboltozata 19 méter magas, a kórusa pedig 10x23 méter területet ölel magába. Különösen szépek a XVII. századi fafaragásos hátaspadok, és a XVII-XX. századi halotti címerek. A színezett orgonaszekrény 1766-ban készült. A szentélyben van I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek és feleségeik sírja, melyet Kós Károly készített. Rendszeres orgonahangversenyeket tartanak a templom kitűnő akusztikájú csarnokában. A templom előtti kis téren Kolozsvári Márton és György prágai Szent György szobrának másolata áll.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem századvégi főépületében található a Romániában egyedülálló ásványgyűjtemény, amelyet hétfő kivételével hétköznapokon 11 és 14 óra között lehet meglátogatni. Az egyetem egykor Ferenc József nevét viselte, jelenleg román-magyar tagozatú.

A Farkas-utca közelében van a legendás Házsongárdi temető, Európa egyik legrégebbi temetője, amely hű bizonyítéka a város fejlődésének, változásainak a fejedelemség korától napjainkig. A temető valóságos panteon, mivel több erdélyi történelmi család (bethleni Bethlen, iktári Bethlen, Rhédey, Mikó, Béldi, Jósika, Berde, Sombory, Paget, Donogány) kriptájának, s egykori tudósok, írók, művészek, színészek, egyetemi tanárok, püspökök, papok, politikusok (Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert, Misztótfalusi Kis Miklós, Kendeffy Ádám, Jósika Miklós, Mikó Imre, Bánffy Miklós, Brassai Sámuel, Berde Mózsa, Bölöni Farkas, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Szilágy Domokos, Kós Károly) sírhelyének befogadója. A Házsongárdi temető március 2. és november 1. között 8.00-17.30 óráig látogatható.

Forrás: [origo]

Délkelet-Európa egyik legszebb és legteljesebb botanikus kertjét (Str. Republicii 42.) Alexandru Borza alapította 1920-ban. Területe 14 hektár, amelyet két egyenlő részre oszt a kert hangulatát fokozó Cigány-patak.

A város Monostor nevű negyedében fölépített tömbházak sokasága szinte észrevehetetlenné teszi a középkori eredetű kolozsmonostori bencés apátság templomát, melynek többszöri átépítéssel csak a szentélye maradt meg, hajóját a XX. században építették újjá. Előbb a görögkatolikusok, majd az ortodox egyház , ma ismét a római katolikus egyház használja, amely 1995 és 1997 között restauráltatta.

A főtérrel átellenben, a Szamos túlpartján áll a Fellegvár, amelynek dombjáról szép kilátás nyílik a városra.