Tartalom:
Nagy, vaskos regények esetében, nehezen fogunk hozzá az olvasáshoz: sok időt kell fektetni az ügybe mire kiderül, hogy egyáltalán méltó-e figyelmünkre a mű. Ezért rögtön az elején érdemes kimondani: Pamuk legújabb, az Ulpiusnál két kötetbe tördelt regényét érdemes elolvasni, meg fogja érni a befektetett energiát.
Pamuk török és ez a tény elválaszthatatlan a művészetétől. Regényei (amelyek közül a Hó a harmadik, amely magyarul is megjelent) mind a török társadalom összetettségét és végletességét mutatják be úgy, hogy a török közberendezkedés tabuit sem hagyják érintetlenül.
Pamukot a hírekből valószínűleg többen ismerik, mint a könyveiből: tavaly börtönbe zárták, mert tényként beszélt az 1915-ös törökországi örmény népirtásról, ami hazájában, enyhén szólva nem természetes. Végül nemzetközi nyomásra, a német Béke-díj odaítélésére időzítve engedték szabadon.
A Hó Törökország keleti végein, egy határvárosban, Karszban játszódik. Főhőse egy Frankfurtban élő boldogtalan költő, aki hosszú idő után látogat haza. A várost a hó elzárja a külvilágtól és ez idő alatt puccsal, egy színész és egy tábornok veszi át a hatalmat. A puccs ürügye a nők fejkendő-viselése körüli, a várost lázban tartó vita. A hatalomátvétel történetén keresztül olyan nyomasztó török dilemmákat érezhetünk át, mint a "Kelet vagy Nyugat" kérdése, az Atatürk-ideál, a modernizáció és a jólét, illetve a hagyományok közötti feszültség, az iszlám és a világi állam lejátszatlan küzdelme, a városi értelmiség és "a nép" közötti szakadék, valamint a németországi diaszpóra és az otthon maradottak viszonya. A fentiek alapján azt gondolhatnánk, hogy Pamuk az a fajta politikailag érzékeny író, aki igazán csak hazáján kívül népszerű, de nem ez a helyzet: ő a török intelligencia első számú guruja, akinek könyvei százezres példányszámban fogynak.
Miért ajánljuk?
Pamukot általában a mágikus realizmus nagy irodalmi családjába sorolják. Nem jogtalanul: Márquez, Llosa, Rushdie, V.S. Naipaul juthatnak elsőként eszünkbe párhuzamként, annak ellenére, hogy a felszínen viszonylag kevés közös van a kolumbiai, perui, indiai és trinidadi, illetve a törökországi díszletek között. A hasonlóság az, hogy az örökzöld kérdések (szerelem, élet, halál, hatalom, önmegvalósítás, szabadság, kötöttség, felelősség) mindegyiküknél úgy ágyazódnak a társadalmi szövetbe, hogy az az önmagában is érvényes cselekmény mellett, a néplélekhez is útleírás. A Hó is ilyen: költészet, szociológiai-politilógiai tanulmány és útikönyv egyben. Legyen ez az egyik könyv, amelyet idén elolvasunk!
Megjelent:
Az Ulpius-ház gondozásában
Ára:
3980 Ft
Pamuktól magyarul:
A fehér kastély
Az új élet
Weyer Balázs