- Azt is tudhatjuk, hogy körülbelül fele annyi mentőcsónak állt rendelkezésre, mint ahányan utaztak a hajón. Ez miért volt így?
- Igen, ez lényeges és jellemző része a történetnek. Ne felejtsük el, hogy az ipari forradalom korában járunk, amikor mindenki azt skandálta: "fejlődés, fejlődés és fejlődés". A tervezők olyan hajót álmodtak meg, amely versenybe száll a természettel. Azt hitték, semmi nem süllyesztheti el, és ezért nincs is szükség megfelelő számú mentőcsónakra. Szó esik erről is a kiállításon. Amikor tervezték a Titanicot, azt gondolták, hogy az emelőszerkezetek egyenként négy hajót bírnak el: kettő egymás fölött, és még kettő mögöttük. A mentőcsónakokat az első osztály utasai könnyen elérték, a harmadosztályon utazók azonban már nem. Jellemző az is, hogy amikor leeresztették az első mentőcsónakot, abban csak 20 ember ült - 65 helyett. Ez gyakran meglepi az embereket, akik erről nem tudnak, hiszen a dráma és a hősi történetek jobban érdeklik őket, mint a részletek.
- Itt látunk egy kerek hajóablakot az asztalon, ez a kedvenc tárgya a Titanicról?
- Nagyon sok kedvencem van, mint a gyerekeknek. Amit azonban most mutatok, az a maga kedvence lesz. Egy igazi időkapszula. Találtunk egy nagy táskát a hajó roncsai között. Amikor kinyitottuk, az egész szoba parfümillattal telt meg - a táskában 65 kis üvegcsét találtunk félig tele parfüm-esszenciával. Egy kereskedő vitte magával, hogy boltot nyisson New York-ban, és új életet kezdjen. Mi láttuk a hajóroncsot, meg is érintettük a tárgyakat, sőt még Titanicról származó pezsgőt is kóstoltunk, de amikor ezt az illatot megéreztük, mindannyian meghatódtunk - más érzékedre hat, más részt érint meg belőled. Mintha visszarepültünk volna 90 évvel az időben. Levendulához hasonló illat, nagyon finom, a kiállításon is megszagolhatják majd a látogatók.
![]() |
A Titanic míves diszpadja most az óceán mélyén |
Titanic, a kiállítás A kiállításra belépve minden látogató megkapja a White Star Line hajótársaság beszállókártyáját - mintha csak ő is egy utas lenne a hajón. A kártyán egy valódi Titanic-utas neve és igaz története olvasható. Érdekesség, hogy hasonló kiállítási megoldással él a híres washingtoni Holocaust Múzeum is. Az azonosulást különböző látványos effektusok segítik. Nemcsak a tenger fenekéről felhozott személyes tárgyakat láthatjuk, hanem háttérzajok, zene és a hajó néhány helyiségének rekonstrukciója segít átélni a hajótörést. Még valódi jéghegyet is megérinthetnek a látogatók, hogy átéljék, milyen gyilkosan fagyos volt a tengervíz azon az éjszakán. A kiállítás nagy sikert aratott világszerte: 1991 óta 16 millióan látták már. |
![]() |
Gyerekek próbálgatják a jéghegy fagyos érintését |
- Az önök cége, az RMS Titanic az egyetlen, amely felhozhat tárgyakat a Titanicról?
- Igen, bár ez egy bonyolult kérdés, mivel a Titanic nemzetközi vizeken süllyedt el, ebben az esetben pedig az a szokás, hogy aki elsőként megleli a roncsokat, azé a jog a mentésre. A Titanic azonban olyan jelentőségű lelet, hogy vitatott volt, ki kutathatja. A mi társaságunk 1994-ben az Amerikai Egyesült Államok szövetségi bíróságának döntése nyomán szerzett jogot a tárgyak felhozatalára, ám természetesen alá kell vetnünk magunkat a megkötéseknek. Folyamatosan tájékoztatjuk a bíróságot, hogy milyen tárgyakat hozunk fel, mi történik velük, illetve hol merülünk. Gyakorlatilag még most sincs olyan szerződés, amely azt szabályozná, hogy kié a terület.
- Ez az egyetlen kiállítás a Titanicról?
- Sok kisebb Titanic-kiállítás van a világon, de eredeti tárgyakat nem mindenhol láthatunk. Az igazság az, hogy csupán öt olyan tengeralattjáró van a világon, amelyik képes ilyen mélységbe lejutni - és mi tudjuk, hogy melyik kié.
Titanic, a kiállítás - 2007. szeptember 2 - november 27., Millenáris (II., Fény u. 20-22.)