A regionális tudomány kialakulásában a közgazdaságtudománynak döntő szerepe volt. A közgazdászok vizsgálata a gazdaság egészének fejlődésére, az azt befolyásoló különféle tényezők rendszerére, így a termelési tényezőkre (tőke, munka, technikai haladás), a gazdasági szervezetekre (vállalkozások, közszereplők), a fogyasztásra (termelési, lakossági, közösségi), a közösségek gazdaságot alakító intézkedéseire (állami és közösségi gazdaságpolitika) terjed ki. Az elemzés színtere az ország vagy jobb esetben az országok együttesét jelentő gazdasági közösség, amelynek különböző fejlettségi formái léteznek. A regionális tudományban megjelennek a közgazdasági elemzések nézőpontjai, ezeket azonban már területi dimenzióban értelmezzük. Így a termelési tényezők területi szerkezetét elemezzük, s ennek eltéréseit, áramlásait vizsgálva mélyebb magyarázatot nyerhetünk a gazdaság működéséről. A gazdasági szervezetek telephelyének, működési terének vizsgálata pontosabb eligazítást ad a termelési költségek szerkezetéről, de arról is, hogy a nem kvantifikálható tényezők (pl. a tudás, ismeretek, helyi kapcsolatok), miként befolyásolják az egységek működését, piaci versenyben elfoglalt helyzetét. A fogyasztásnak vannak területi vetületei is, hiszen léteznek lokális piacok, amelyek tükrözik az adott népesség kulturális szokásait, életmódját, életminőségét. S végül a gazdaságpolitika intézkedései sem lehetnek egységesek a térben, differenciálni kell őket, területi szinten is árnyaltabbá tenni, vagy pontosabban kiegészíteni regionális elemekkel.
A regionális tudomány is él a közgazdaságtudományban alkalmazott módszerekkel, hiszen területi szinten adatsorokat alakít ki, azokat elemzi, az összefüggésekből modelleket állít fel, melyekhez megfelelő feltételrendszereket határoz meg.
A földrajztudomány tekinthető a regionális tudomány szülőanyjának. A földrajz a dolgok Föld felszínén való elhelyezkedésével, illetve a Föld kialakulásának, fejlődésének történetével foglalkozik. A gazdaság- és a társadalomföldrajz az emberi tevékenységek térbeli leírását adja, kitér e tevékenységek történeti folyamataira, olyan sajátosságaira, melyek a földfelszín változatosságából, jelentős eltéréseiből következnek. A földrajztudomány nagy hagyományokkal és tapasztalattal rendelkező tudományterület, amelynek módszertana sokszínű, kezdve a leíró jellegtől a térképi megjelenítésen át egészen a modellek alkotásáig.