Rechnitzer János

Miért élnek jobban az emberek a Dunántúlon, mint az Alföldön? - Regionális különbségek és kezelési technikák

A politikatudomány a társadalom irányításával, a különféle érdekcsoportok által képviselt eszmék és értékek elfogadtatásával, illetve a hatalom intézményeinek, szervezeteinek működésével, a különféle érdekek és erőviszonyok érvényesítésének technikáival foglalkozik. A közpolitika intézményi kereteit az államtudományok elemzik, azon belül a közigazgatás-tudomány az állami működés legkedvezőbb szervezeti és intézményi kereteit, az állampolgárok és közösségeik érdekérvényesítési lehetőségeit, valamint a közfunkciók gyakorlásának a legkedvezőbb kereteit keresi.

A regionális tudomány számára szükséges a politikai intézményrendszer működésének ismerete, hiszen csak ezen keresztül érvényesítheti nemzetközi (Európai Unió), országos, regionális és helyi szinten a fejlesztési elképzeléseit, s azok szervezeti akciótereit. A közszolgáltatások térben szervezettek, megvalósításuk valamilyen területi egységhez kötődik, így nem lényegtelen a közigazgatás rendszerének ismerete, logikájának, belső tartalmának és külső megjelenésének tanulmányozása sem.

A különféle társadalmak politikai céljainak megértése és feldolgozása, az azokat megtestesítő intézményrendszerek működésének rendszeres figyelemmel kísérése a regionális tudomány számára olyan eszköztárat kínál, aminek segítségével eredményeit célirányosabban érvényesítheti, az államok intézményrendszerébe integrálhatja. Az európai államok funkciói fokozatosan átalakulnak, egyre nagyobb szerepet kap bennük a decentralizáció, a feladatok, hatáskörök és finanszírozásuk delegálása területi/regionális szintre. Az egyre látványosabban szerveződő "közösségi" államban a területi aktivitás új lendületet kap, aminek alaposabb megértéséhez, teljesebb integrálásához a regionális tudomány eredményeinek ismeretére is szükség van, de magának a regionális tudománynak is bővítenie kell ismereteit ezen államtípus működésével.

A regionális tudományt alkotó diszciplínák között nem feledkezhetünk meg a műszaki tudományokról, azokon belül az építészetről, valamint a településtudományról sem. Az építészet azokat a fizikai tereket alkotja meg, melyekben az emberi életfunkciók zajlanak, s ezzel meghatározza a területi egységek szerkezetét, felépítését. Az építészet és a hozzá szervesen kapcsolódó más műszaki tudományok, így a közlekedési hálózatok alakítása, a különféle infrastrukturális rendszerek létesítése és működtetése döntően kihat a területi egységekre, és az ott élő népesség életfunkcióira, értékeire, kultúrájára is. A településtudomány az emberi lakókörnyezetet, annak rendszerét tanulmányozza, feltárja azokat a törvényszerűségeket, melyek az emberi életkörülmények fizikai feltételeinek alakításához nélkülözhetetlenek.