A másik eleme ennek az alrendszernek a decentralizáció: források és a funkciók leosztása, saját regionális és helyi fejlesztési, működési források és azok szabályozási kereteinek lehelyezése, delegálása, azok tartós garantálása, az önállóság biztosítása.
Horváth Gyula professzor elemzése egyértelműen mutatja, hogy a decentralizált és a föderatív államokban erősödött a kohézió, az összetartozás a régiók között, míg az unitáriusokban (központosított) csökkent, vagy nem változott.
Miért szükséges a decentralizáció, és azzal együtt a régiók megerősítése, a regionalizáció felgyorsítása?
Az átmenet után nélkülözhetetlen az állami, vagy központi szerepek és funkciók újragondolása és újraosztása a közösség szintjei között (állam, régió, kistérség, település).
Új források aktivizálása szükséges a fejlesztésekhez. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a működő régiók a programjaikba - a biztonságos finanszírozás mellett - képesek voltak egyre több szereplőt bevonni és aktivizálni (pl. az osztrák-magyar PHARE program eredményei és fejlesztési hatásai). Vagyis regionális szinten akkor lehet fejlesztéseket ösztönözni, ha ehhez a legnagyobb átlátás és kompetencia áll rendelkezésre.
Elindult egy folyamat a regionális szerkezet átalakítására, megújítására 1996-ban, majd 1999-ben, s ennek vannak előremutató eredményei, a folytatás csak rajtunk múlik, és tőlünk függ. Elkészült az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, amely meghatározza azokat a jövőbeni célokat, amelyek Magyarország számára a 2010-es évek közepéig iránymutatóak lehetnek. Ehhez kapcsolódik a Nemzeti Fejlesztési Terv II., ami viszont már 2007-2013 között határozza meg az európai uniós támogatások felhasználásának legfontosabb irányait. S végül, de nem utolsósorban kidolgozásra került az Országos Területfejlesztési Koncepció, ami ugyanerre az időszakra jelöli ki a térszerkezet és a területi folyamatok legfontosabb irányait, az intézményrendszer változásait, kiemelten hangsúlyozva mindezek között a decentralizáció szükségességét.
A cél az, hogy a jövőben országunk bármelyik felében, bármelyik településen lakó embernek közel azonos esélye legyen a kedvező életkörülmények megteremtésére.