Romsics Ignác

A történetíró dilemmája

Megismerhető és elbeszélhető-e a múlt objektív módon, úgy, ahogyan azt a természettudósoktól a maguk tárgya esetében elvárjuk, vagy pedig meg kell elégednünk valószínűsítésekkel, igaznak látszó, ám egzakt módon bizonyíthatatlan állításokkal? Vagy esetleg még ez utóbbi is teljesíthetetlen elvárás, s a múlt valójában annyiféleképpen interpretálható, amennyiféleképpen csak akarjuk? Tudomány-e a történetírás?

I. Hogyan értelmezzük a 'történelem' kifejezést?
A történelem mibenlétére vonatkozó definícióknak se szeri, se száma, s a különböző meghatározások nemcsak eltérnek egymástól, hanem gyakran kifejezetten szöges ellentétben állnak egymással.
Vajon miből fakad a történelem mibenlétével kapcsolatos vélemények színes kavalkádja?

II. Hogyan differenciálódott a történetírás és vele együtt a történelmi tudás?
Előadásomban a "történelmet" a történelmi tudás időben egyre változó tartalmának, s a történetírás ebben játszott szerepének a bemutatásával fogom jellemezni, leírni, ábrázolni. Előadásom második részében a történetírás és vele a történeti tudás sokoldalúbbá válásának folyamatát tekintem át.

	1.	A történetírás klasszikus műfajai
	2.	Új részdiszciplínák a történetírásban a 19. századtól: eszmetörténet, gazdaságtörténet, társadalomtörténet
	3.	A részdiszciplínák differenciálódása felgyorsul a második világháborút követően
	4.	A történettudomány részterületeinek sokasodása mellett a klasszikus műfajok is modernizálódnak
	5.	Hogyan befolyásolták az új irányzatok a történetírás jellegét és történeti tudásunk tartalmát?

III. Nagy világmagyarázati elméletek és a történelmi tudás
Előadásom harmadik részében azokkal a nagy világmagyarázatokkal foglalkozom, amelyek a részdiszciplínák eredményeit valamilyen szinten hasznosítják, ám a történelmi tudást olyan filozófiai és világnézeti teóriák kereteibe töltik, amelyek érvényességét szaktudományos módszerekkel sem igazolni, sem cáfolni nem lehet. E víziók az emberiség történelmének legvégső kérdéseire, a történelem és a történelmi létezés értelmére keresik a választ.

	1.	Szent Ágoston lineáris elmélete és Az Isten városa
	2.	Ibn Khaldún 14. századi ciklikus civilizációelmélete
	3.	Egy 18. századi modell: Vico spirális ciklusai
	4.	Hegel dialektikán alapuló lineáris modellje
	5.	Marx, a materializmus és az osztályharc
	6.	Történelembölcseleti szintézisek a 20. században: Oswald Spengler és Arnold Toynbee munkái

IV. Melyek a történelmi megismerés lehetőségei és korlátai?

	1.	A 19. századi történetírás "természettudományos" irányzata: a pozitivizmus
	2.	20. századi reakciók a pozitivista történelemszemléletre
	3.	A 20. század végének szkeptikusai Amerikában és Franciaországban
	4.	Létezik-e vajon abszolút mértékben objektív történetírás?
	5.	Korlátlan-e a történész alkotói szabadsága?

V. Miért írunk és miért olvasunk a történelemről? Mi a történelmi tudás haszna és értelme?
Végül szakmám társadalmi hasznossága mellett fogok felsorakoztatni néhány érvet.

	1.	A történelem fontos szerepet tölt be az oktatásban és a nevelésben, önmagunk tökéletesítésében
	2.	A múlt értelmezése - a jelen politikai csatatere?

Tovább