Róna-Tas András

Nép és nyelv - A magyarság kialakulása

Néprajzi források

A néprajz inkább analógiákkal segítheti a kutatást. Azt, hogy milyen volt a nomád életforma a honfoglalás előtti magyarságnál, a közelmúlt, vagy akár a mai nomád népek néprajzának kutatásával is meg lehet közelíteni. Az ősi magyar sámánról is sokat tudhatunk meg, ha vizsgáljuk a dél-szibériai sámánok mindennapjait.

Videó: Sámán

Biológiai források

Meg kell említeni, hogy az eredet kutatásában egyre nagyobb szerepet kap a biológia. Régebben az emberi csontváz tipológiája segítette a kutatást, a koponyák arányai, alakja adott valami fogódzót. Ma már a modern genetikáé a főszerep. Erről Raskó István fog beszélni a Mindentudás Egyeteme következő előadásában. Én csak annyit jegyzek itt meg, hogy a biológiai értelemben vett embercsoport története nem azonos sem az általa beszélt nyelv, sem a közös kulturális jelrendszer történetével. Kitűnő, bár modern példa erre Amerika. Egy ötödik generációs amerikai nyelvéből nem lehet megállapítani, hogy ősei Afrikából, Európából, Dél-Amerikából származnak vagy indiánok voltak. Azt pedig végleg nem, hogy melyik őse honnan jött.

Közvetett források

Beszélnünk kell az úgynevezett közvetett forrásokról is. Ilyen például a Juliánusz barát útjáról szóló feljegyzés. Mint láttuk, Juliánusz a tatárjárás előtt, 1235 telén találkozott a volgai magyarokkal, akiket később a tatárjárás teljesen szétszórt és megsemmisített. A volgai magyarokra vonatkozó különböző források azonban igen fontos tanúi korábbi koroknak is, s mint ilyenek, közvetve sok érdekes felvilágosítást adhatnak a korai magyarságra vonatkozóan.

Mint látjuk, a források igen sokrétűek. Használatukban két alapelvet kell követni. Először is, hogy minden forrást eredetiben kell ismerni. Másodszor, minden forrást kritikusan kell vizsgálni; a forráskritika a kutatás legfontosabb segítője. A kritikusan vizsgált forrásokat azután össze kell vetni egymással. Ebből rajzolódik ki előadásunk tulajdonképpeni tárgya.