Róna-Tas András

Nép és nyelv - A magyarság kialakulása

III. Honnan vesszük, amit mondunk? - Források és kritikájuk

3. ábra

Milyen forrásaink vannak, amelyek segítségével a magyarság kialakulását és korai, honfoglalás előtti történetét rekonstruálni tudjuk? Hat ilyen forráscsoportot vehetünk igénybe.

Vannak írásos forrásaink, felhasználhatjuk a nyelvészet, a régészet, a néprajz, a biológia adatait, és vannak úgynevezett közvetett forrásaink.

Írásos források

4. ábra

Azután vannak közvetett írásos források, amelyekben a magyarokról ugyan nem esik szó, de szó van olyan népekről, amelyek a magyarokkal kapcsolatban álltak korai történelmünk folyamán. Ilyenek a fentieken kívül a szír, a grúz, az örmény, a török, a tibeti, a kínai, a mongol és a héber nyelven írt források.

Nyelvi források

Animáció: A tölgy és alánok elterjedése

Régészeti források

A régészet egy nép földbe került és ránk maradt tárgyi hagyatékát rendezi. A temetkezési szokások utalhatnak a nép hiedelem- és szokásvilágára is. Ma már természettudományos módszerekkel igen pontosan lehet meghatározni egy-egy leletegyüttes idejét. Ugyanakkor nem mindig egyszerű egy sírban, egy temetőben vagy egy temetőegyüttesben megjelenő régészeti kultúra és az eltemetett nép azonosítása. A temetkezési szokások divata sokszor másként terjed, mint a nép mozgása. A kárpát-medencei és a Volga-Káma vidéki magyar sírokat többek között a részleges lovastemetkezés szokása köti össze.