I. A Peszách jelentése
A mostani hetekben az élelmiszerüzletek pászkát, népszerű nevén maceszt szoktak árulni. A vendéglők étlapjain pedig megjelenik a közkedvelt maceszgombócos húsleves. Nos, erről a pászkáról szeretnék egy kicsit bővebben beszélni. A nagyközönség általában annyit tud róla, hogy ez valami vízből és lisztből összegyúrt és kisütött étel, amit a vallásos zsidók az ő Húsvétjuk - a Peszách - alkalmával szoktak fogyasztani, azt azonban már sokan nem tudják, hogyan kapcsolódik ez az étek a zsidó tradícióhoz. A zsidó Húsvétkor az egyiptomi szolgaságából való megszabadulást ünnepeljük, s a pászka hagyománya is a szabaduláshoz kapcsolódik: a szabadulást hosszú és kínos várakozás előzte meg, de végül oly gyorsan következett be, hogy a szabadulás utánra előkészített kenyér már nem kelhetett meg - így született a pászka, a keletlen kenyér.
A Peszách szó szerint "elkerülést" jelent, másik nevén a szabadság ünnepe (Zömán Chéruténu) - a világtörténelem egyik legrégibb szabadságünnepe.
A Peszách, az "elkerülés" az Egyiptomból való kivonulást megelőző tíz csapás idejéből ered: amikor az egyik csapás során a sötétség (feltehetően egy napfogyatkozás következtében) egész Egyiptomot elborította, a zsidók akkori lakóhelyén, Gósen tartományban nem volt tapasztalható. A következőkben bemutatjuk ennek az ünnepnek a legfontosabb szentírási forrásait és egyiptomi történeti hagyományát.