Schweitzer József

Miszphragmutoszisz fia, Thotmesz (Thummoszisz v. Thutmózisz; i. e. 1493-1481) mégis vállalkozott a térség megostromlására, és 480 000 főnyi seregével a falak elé vonult. Végül lemondott az ostromról, és olyan feltételekben egyezetett meg a pásztorokkal, hogy ha azok elhagyják Egyiptomot, bántatlanul távozhatnak, ahová csak akarnak. Ők tehát a megegyezés alapján teljes háznépükkel - nem kevesebb, mint 240 000 fő! - és vagyonukkal egyetemben Egyiptomból a sivatagon át Szíriába vonultak. (Flavius 83-92§)

Miután megvizsgáltuk a hükszoszok felemelkedését és elbukását, feltehetjük újra a történelmi adatokra vonatkozó kérdéseket: ki volt a kivonulás fáraója, azaz mikor játszódik a kivonulás?

Többféle számításra is hagyatkozhatunk:

1. Manethon szerint i. e. 1490 körül.
2. A régészeti bizonyítékok II. (Nagy) Ramszeszhez, a híres építőhöz kötik a kivonulást, azaz i.e. 1290-1244 körülre teszik.
3. A Bibliában Salamon királynál (uralkodott i.e. 973-933) i.e. 1450-es datálást találunk:
   "És felépítették az Örökkévaló házát, Izráel fiainak Egyiptom országából való kivonulása után a négyszáznyolczvanadik esztendőben, Salamon Izráel felett való uralkodásának negyedik esztendejében, a Zif hónapban, mely a második hónap."
   (Királyok I. 6.1)

4. ábra

Meg kell továbbá említenünk egy nemzetközileg is híres magyar polihisztort, a Pázmány Egyetem egyiptológia professzorát, Mahler Edét, aki a következő teóriát adta. A kivonulást megelőző kilencedik csapás, a sötétség napfogyatkozás volt. Bizonyítható, hogy a polgári időszámítást megelőző 1335. év március 13-án volt az a teljes napfogyatkozás, ami számításba jöhet. Ekkor Gósenban, a zsidók lakhelyén csak részleges napfogyatkozás volt.

A Tóra így emlékezik meg erről a csapásról:
"És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Nyújtsd ki a kezedet az ég felé, hogy legyen sötétség Egyiptom földén, tapintható sötétség. És kinyújtotta Mózes kezét az ég felé, és sűrű sötétség lett egész Egyiptom földjén három napig. Nem látták egymást, és senki sem kelt fel helyéből három napig; de Izráel fiának lakhelyén világosság volt."
(MII. 10 21-23.)

Máhler Ede ebből az adatból kiindulva úgy véli, a kivonulás i. e. 1335. március 27-én, csütörtökön volt.

És említsük meg azt is, hogy amikor a természetet kutatjuk, előkerülhet még egy fontos pont a Föld történetében, a Santorini vulkán kitörésének tulajdonított hamueső...

Láthatjuk tehát, hogy több teória, több datálás is létezik. Egy biztos: Izrael története, a Szentírás egy nevet említ meg: Ramszeszét. A bibliai hagyomány nem kutatja a pontos évszámot, valószínűleg azért, mert a hangsúly nem a dátumon van, hanem a szabaduláson. A nép nyelvén Ramszesz a gonoszság fáraóját jelenti, a rossz szimbóluma lett, amitől menekülni kell.

A Széder-estén ezt a menekülést, ezt a győzelmet éljük át újból, évről évre.