1980, azaz immár 44 éve várunk rá, hogy a magyar női kosárlabda-válogatott ismét olimpián szerepeljen. Az 1984-es játékoktól a kommunista sportvezetés fosztotta meg az akkori nagyszerű csapatot, azóta pedig csak távoli álom volt az ötkarikás szereplés.
Egészen mostanáig! Székely Norbert csapata ugyanis a tavalyi szlovéniai Európa-bajnokságon megszerzett negyedik hellyel megteremtette magának a lehetőséget, hogy résztvegyen az utolsó olimpiai selejtezőtornán! A feladat egyszerűnek tűnik: az első három hely valamelyikén kell végezni a Japánt, Kanadát és Spanyolországot is felvonultató bomba erős négyesben.
A valóságban azonban ez még leírva sem egyszerű feladat,
hiszen papíron mindhárom csapat erősebb a mieinknél. Azonban Kiss Virágék már az Eb-n is megmutatták, hogy igazi harcosok, akiket nem tud agyonnyomni a tét.
A 2500-asra bővített soproni Novomatic Arénában pedig garantálható volt, hogy pokoli hangulat vár az ellenfelekre.
A magyar csapat Aho Nina, Lelik Réka, Studer Ágne, Kiss Virág, Goree Cyesha összeállításban kezdett.
Goree-ra fújtak egy hibát, ami után Kayla Alexander dobta be a két büntetőt, majd Nirra Fields is betalált, mielőtt másfél perc elteltével két jó büntetővel Kiss Virág megszerezte volna az első magyar pontokat. A Sopronban nagy riválisnak számító Szekszárd korábbi irányítója, Studer Ágnes labdaszerzését olyan ováció fogadta, mintha a tolnai megyeszékhelyen játszana.
Szó nem volt olyan ponttermésről, mint a japán-spanyol meccsen, amiről a két csapat kőkemény védekezése, és sajnos a mieink olykor tanácstalan támadójátéka is tehetett.
A negyed felénél még csak 5 pont volt a magyar válogatott neve mellett, de szerencsére a kanadaiak sem nagyon villogtak (5-10).
Öt perc után érkezett Dubei Debóra, Határ Bernadett és Juhász Dorka, de nagyon nehezen talált magára a magyar csapat, amelyik több mint hét perc elteltével szerezte meg első mezőnykosarát Határ ziccerével, amit rögtön követett Juhász palánk alatti találata. Ami után a kanadai edző úgy üvöltött a védekezésben ügyetlenkedő játékosával, hogy rossz volt hallgatni, másodpercekkel később bocsánatot is kért.
De ez csak mellékzönge, mert ennél sokkal fontosabb volt, hogy a magyar csapat sajnos tetemes hátrányt szedett (11-25) össze az első tíz percben, aminek a ledolgozás emberes kihívásnak tűnt.
Csak remélni tudtuk, hogy a folytatás jobb lesz, Juhász és Dubei négy pontja az első két támadásból, valamint előbbi szép blokkja védekezésben okot is adott a reménykedésre. És valami valóban elkezdődött, meglettek a lepattanók, bementek a tempók, sőt Dombai Réka révén az első magyar tripla is megszületett, és máris csak öt pont volt a hátrány (22-27).
Studer is betalált egy védjegyévé vált reménytelennek tűnő helyzetből feltett dobással, ami meghozta az első negyed sokkjából ocsúdó közönség hangját is.
Viszont ahelyett, hogy még közelebb zárkóztunk volna, ismét jöttek a hibák mindkét palánk alatt, és a semmi extrát nem mutató, csak éppen pontosabban játszó kanadai csapat újra tíz pont fölé tornázta a különbséget (24-35). Kár érte, mert kicsivel összeszedettebb játékkal egyáltalán nem tűnt reménytelennek a felzárkózás. De ez a folytatásra maradt, Goree gyengécske triplája sajnos az egész játékrészt keretbe foglalta.
Dubei szép tempója nyitotta a játékrészt, majd Juhász jó büntetőjével és a lepattanóból szerzett duplájával kerültünk lőtávolba (35-41). Jó volt látni, hogy harcolt a csapat, ahogy azt a közönség kérte a lelátóról, az viszont nem nézett ki jól, hogy a nagyon hasznosan játszó Studer már négy hibánál tartott.
A Győrben játszó Bridget Carleton adott el egy támadót, ami után majdnem kitört a forradalom.
A kanadaiak tulajdonképpen a hibáinkból éltek, és csak azzal, hogy legalább a ziccereiket bedobták kényelmesen tartották a tíz pont körüli előnyüket (37-48). Úgy tűnt, a páratlan sorszámú játékrészek nem a magyar csapatról szólnak, ismét sok volt a hiba, különösen támadásban, ami lassan mintha a csapat önbizalmát is elvette volna.
Tíz perc maradt a16 pontos hátrány ledolgozására. Mesébe illő feljavulásra lett volna szükség, azonban minden egyes pont nélkül lepörgő perccel messzebb került a csodától a magyar csapat.
Carleton triplája hat perccel a vége előtt eldönteni látszott a meccset, de azt tudtuk, hogy a magyar válogatott nem fogja feladni, és az utolsó pillanatig harcolni fog. Lelik Réka dobott is egy triplát. Valós esélye a felzárkózásra azonban csak úgy lett volna a magyar csapatnak, hiszen minden támadásából kosarat dob, és szinte egyáltalán nem kap. Ez sajnos nem ment, így a cél a vereség mértékének minimalizálása kellett, hogy legyen, ha a végelszámolásnál esetleg a pontkülönbség döntene. Studer és a hazai pályán játszó Varga Aliz, valamint a mieink legjobbja, Juhász Dorka tett is ezért, de a vége így is vereség lett (55-67).
Nincs sok idő pihenni, pénteken, azaz holnap 18 órától már Japán ellen kell pályára lépnie a magyar csapatnak.
Eredmény, olimpiai selejtező, 1. forduló:
Magyarország - Kanada 55-67 (11-25, 19-16, 9-14, 16-12)
Sopron, Novomatic Aréna, 2500 néző, v.: Liszka (lengyel), El Sarnubi (egyiptomi), Fernandes (Tahiti)
A magyar csapat pontszerzői: Juhász 13, Lelik 8, Dubei 8, Studer 7, Határ 4, Goree 4, Kiss V. 4, Varga A. 4, Dombai 3.