Luis Aragonés rögtön az elején leszögezte, hogy csakis az Eb-vel kapcsolatos kérdésekre hajlandó válaszolni, nyilván így akarta elejét venni, hogy honfitársai ismét a nyílt titkokként kezelt Fenerbahce-szerződéssel kapcsolatban faggassák, amikor van neki éppen elég baja az oroszok elleni mérkőzéssel is.
"Hihetetlenül gyorsak az orosz játékosok, valahogy meg kell állítanunk őket" - mondta a spanyol szövetségi kapitány, aki szerint a csütörtöki ellenfél nemcsak sebességben, de egyéb fizikális mutatókban is a mezőny fölé emelkedik, így ezen a téren a selección sem veheti fel vele a versenyt. "Nincs ebben semmi meglepő, hiszen rajtuk kívül szinte minden játékos kifacsarva érkezett a tornára, ők viszont még csak a szezon közepén járnak, természetes, hogy frissebbek a többieknél" - magyarázta Aragonés, majd azt kifogásolta, hogy az igazságtalan lebonyolítási rendszer következményeként az oroszok az elődöntőre is egy nappal többet pihenhettek.
Aztán még mielőtt túlságosan elmerült volna az ellenfél által élvezett előnyök hangsúlyozásában, Aragonés gyorsan kijelentette, hisz a csapatában, és biztosra veszi a spanyol diadalt. "Okosan kell játszanunk, kihasználva az oroszok hibáit. Mert, mint minden csapatnak, nekik is vannak gyenge pontjaik" - tette hozzá.
Amikor az egyik spanyol újságíró felvetette, hogy az orosz erőfölény ellenében Spanyolországnak a rutinja lehet a fő fegyvere, Aragonésnek gondja akadt a szóhasználattal, így az érdemi válaszról meg is feledkezett. "Mi az, hogy fegyver? A labdarúgásban nincsenek fegyverek, játszanunk kell a saját játékunkat, és kész."
Az egyik kérdező Aragonés korát pedzegette, azt akarta tudni, hogy tiszteletet parancsoló 69 éve okán elvárja-e a mester korábbi kritikusaitól, hogy bocsánatot kérjenek tőle. "Nem várok én ilyesmit, és nem is vagyok olyan öreg, még csak ötvenszer ültem a válogatott kispadján, Casillas pedig már nyolcvanszor játszott benne" - tréfálkozott a kapitány, akiről a végén még azt is megtudtuk, hogy nem szereti a sárga színt, márpedig a csapatának csütörtökön abban kell pályára lépnie. "Valóban nem bírom a sárgát, de a mezünk nem is igazán az, inkább olyan mustárszínű, azzal meg kiegyezek."
Aragonés ugyan alig érintette a két csapat első mérőzését, a spanyol játékosok azonban másról sem nyilatkoztak az elődöntő előtt, mint hogy a csoportmeccsen aratott 4-1 győzelmüknek a világon semmi jelentősége nincs. Xavi Hernández szerint például már a végeredmény is megtévesztő volt. "Jó adag szerencse is kellett hozzá, hogy kétgólos előnybe kerüljünk, aztán pedig az oroszoknak már annyira ki kellett nyílniuk, hogy könnyedén meg tudtuk kontrázni őket. A következő három meccsükön viszont megmutatták, mire képesek" - mondta a spanyol középpálya kulcsfigurája, sőt még azzal is megkoronázta bókjait, hogy a szbornaja a nyitómeccsük óta az Európa-bajnokság esélyesévé lépett elő.
Xavi szerint a spanyolok azt sem feledik, hogy az olaszok ellen is kellett némi mázli a továbbjutásukhoz, a tizenegyespárbaj élménye pedig stresszelte őket annyira, hogy az oroszok ellen minden lehetséges eszközzel elkerüljék az újabb szétlövést. Az ellenfelekről külön-külön is szólva Xavi megjegyezte, bár most mindenki Arsavinról beszél, ő ugyanúgy tart a csatár Pavljucsenko és a baloldalon rohamozó Zsirkov játékától, ugyanakkor az oroszok legnagyobb ereje a csapategységükben lakozik.
A negyeddöntő hőse, Iker Casillas szerdán még nem akart visszaereszkedni a földre: "Oroszország nagyon erős, de csütörtökig még azt kell élveznünk, amit eddig elértünk. Már letettünk valamit az asztalra, erre lehet építeni a továbbiakban is."
Sergio Ramos pozitívumként könyvelte el, hogy a két csapat már a csoportkörben találkozott: "Az oroszok már többször is bebizonyították, hogy képesek meglepni az ellenfelüket, de mi szerencsések vagyunk, amiért már volt alkalmunk megismerni a játékukat. Gyönyörű meccs lesz" - mondta a Real-bekk, akitől azt is megkérdezték, nem jelent-e számukra lélektani hátrányt, hogy az elődöntőben csak nekik van veszítenivalójuk, hiszen míg a spanyoloktól mindenki elvárja a győzelmet, addig Oroszország felszabadultan futballozhat. "Nem hiszem, hogy ennek lenne jelentősége, ők ugyanúgy győzni mennek ki a pályára, ahogy mi is. Mindkét csapat döntőbe akar jutni, úgyhogy egy cipőben járunk" - hessegette el a nyomasztó gondolatokat Ramos.
Joan Capdevilla ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy teljesen más mérkőzésre számít, mint a két héttel ezelőtti volt. "Az oroszok nem véletlenül jutottak be a négy közé, a hollandok ellen egyszerűen tökéletesen futballoztak" - vélte a Villarreal védője, aki szerint azonban a spanyolokat most már nem lehet megállítani. "Mindannyian hiszünk benne, hogy megnyerjük az Európa-bajnokságot. Miért is ne hinnénk, amikor csak két mérkőzés válasz el minket tőle. Érezzük, hogy egész Spanyolország mögöttük áll, és azt várja tőlünk, hogy negyvennégy év után végre valóra váltsuk az álmokat. Eljött a mi időnk, nem szalaszthatjuk el, hiszen ki tudja, lesz-e még egyszer ilyen lehetőségünk."