Az írek szövetségi kapitánya, Giovanni Trapattoni nem híve a kísérletezésnek, ami az Európa-bajnoki keret kijelölésénél is látszott, a szakember ugyanis mellőzte az olyan, befutóban lévő futballistákat, mint Seamus Coleman vagy Wes Hoolahan, akiket a közvélemény a válogatottba követelt. A szakvezető gyakorlatilag ugyanazokra számít a tornán, akikkel végigküzdötte a selejtezősorozatot, sőt a Magyarország elleni felkészülési mérkőzés előtt kijelentette: nagy csodának kell történnie ahhoz, hogy ne ugyanazt a kezdő tizenegyet küldje pályára az Eb-n, mint a Puskás Ferenc-stadionban. A magyarok elleni 0-0 után azonban elmondta: elképzelhető, hogy mégis változtat a megszokott taktikán.
Trapattoni nem úgy gondolta
Az írek Trapattoni irányításával évek óta a klasszikus 4-4-2-es felállást alkalmazták, két védekező középpályással és két vérbeli szélsővel, a csatársorban pedig egy mozgékony támadóval és egy klasszikus középcsatárral. Budapesten azonban a magyar válogatott túlságosan is sok helyzetet dolgozott ki ellenük, ami elgondolkodtatta a szakvezetőt. "Ha olyan csapattal játszunk, amelyik csak egy előretolt ékkel futballozik, nehézségeink vannak. Az egyensúly érdekében az egyik csatárunkat be kell áldoznunk egy középpályásért cserébe" - mondta Trapattoni, ami nagy meglepetést keltett az ír újságírók körében.
Volt miért aggódniuk az íreknek a magyarok elleni felemás Eb-főpróbán
Miután a csapat elutazott Lengyelországba, a veterán szakember pontosította, hogy mire is gondolt - mint kiderült, alapvetően nem arról van szó, hogy átállna az egycsatáros játékra, megváltoztatva az évek óta berögzült taktikát. Az új stratégia szerint az egyik csatárnak rendszeresen vissza kell lépnie, és ki kell segítenie a középpályássor védekezését. "Amikor átvettem az ír csapatot, megkérdeztem az egyik játékosomat, hogy miért van az, hogy a labdavesztés után az ellenfél csak megy, megy a labdával, beadja, és a meccsnek annyi? Hol voltál? - kérdeztem tőle. Elöl maradtál, csak álltál, miközben az ellenfél gólt szerzett. Ha ez a játékos visszament volna védekezni, az ellenfél nem tudott volna beadni, és nem lett volna gól" - fejtette ki a maga érdekes stílusában Trapattoni, aki a jelek szerint elég rutinos ahhoz, hogy tudja: az utolsó pillanatban változtatni a megszokott taktikán nagyon rizikós.
Három hátvéd egy középpályással
Ezzel alighanem az olaszok szövetségi kapitánya, Cesare Prandelli is tisztában van, ám ennek ellenére az elmúlt napokban egyre több hírt lehet arról hallani, hogy a három hátvédes felállást próbálgatja. Prandelli irányítása alatt az olasz csapat korábban több szisztémát alkalmazott, ám mindegyikben közös volt, hogy a védelem négy emberből állt. A Serie A-ban ugyanakkor egyre gyakoribb a 3-5-2-es játékrendszer, a bajnokság hajrájában a Juventus többször is sikerrel alkalmazta, de a Napoli és az Udinese is ezzel érte el a sikereit. Mivel az olasz válogatott magját a Juve futballistái alkotják, így logikus döntésnek tűnt, hogy a válogatottnál is összeálljon ez a taktika, hiszen gyakorlatilag egy az egyben átvehették a torinóiak védelmét: a kapuban Buffon, előtte pedig a Chiellini, Bonucci, Barzagli hármas.
Chiellini és juvés társai a háromvédős taktikát kedvelik
Tovább bonyolítja a helyzetet Barzagli sérülése: lehet, hogy a hátvéd egyáltalán nem játszhat a tornán, Prandelli máris behívta biztonsági tartaléknak a Cagliari védőjét, Davide Astorit. Ennek ellenére a három hátvédes rendszer továbbra is reális lehetőség, hiszen a keddi edzésen a csapat Barzagli nélkül is ebben a szisztémában futballozott - a középpályás Daniele de Rossival a védelemben. Az AS Roma játékosa a szezon során a klubjában is játszott középhátvédként, de nem ez az elsődleges posztja, ennek ellenére lehet, hogy itt találja magát a tornán.
"A mester szerintem még nem döntött véglegesen, hogy három hátvéddel játsszunk-e az Eb-n, de ez nem is fontos. A lényeg, hogy megmutattuk, készek vagyunk ebben a szisztémában is futballozni, és De Rossi is demonstrálta, hogy tudja, mit kell csinálnia ezen a poszton" - jelentette ki az egyik alapember, Giorgio Chiellini.
Egy szélsőhátvéd mindkét oldalra
Hasonló, utolsó pillanatban végrehajtott taktikai váltásra más csapatnál nem nagyon lehet számítani, de az angoloknak gyakorlatilag egy hónappal a torna előtt kellett új szisztémát megtanulniuk. Korábban Fabio Capellóval ugyanis leginkább 4-2-3-1-es rendszerben játszottak, a májusban kinevezett Roy Hodgson viszont a 4-4-2-es taktika elkötelezett híve, és ezt alkalmazza a válogatottnál is. Capello ezt a rendszert prehisztorikusnak nevezte, azonban annyi előnye mindenképpen megvan, hogy nem túlságosan szofisztikált, a focistáknak megvan a jól meghatározott szerepük a csapaton belül, és ezt lehet a legkönnyebben begyakorolni a rendelkezésre álló rövid idő alatt. Arról nem is beszélve, hogy az angol közvélemény nagy részének véleményével ellentétben a keretben korántsem hemzsegnek a klasszisok, az egyszerű munkásemberek számára viszont ez a rendszer ideális lehet.
Az egyes futballisták más poszton való szerepeltetése ugyanakkor egyre több szövetségi kapitány fejében felmerül - hol kényszerűségből, hol pedig annak érdekében, hogy minél több klasszist bezsúfolhassanak a csapatba, akár annak érdekében is, hogy valamelyikük nem az ideális pozíciójában szerepel.
Robben (középen) müncheni pozíciójával ellentétben nem a jobb-, hanem a balszélen szerepelhet
A hollandoknál éppen ez a helyzet: csak egyetlen középcsatárnak van hely, miközben erre a posztra két világklasszisuk is akad Robin van Persie és Klaas-Jan Huntelaar személyében. Bert van Marwijk ki is próbálta, hogy Van Persie-t szélsőként szerepeltette, hogy Huntelaar lehessen a center, de ez láthatóan nem működött, így a Schalke 04 középcsatára várhatóan a kispadra szorul. De így is lesz a hollandoknál olyan játékos, aki nem ugyanazon a poszton játszik majd, mint a klubjában: Arjen Robben a Bayernben rendszerint jobbszélsőként szerepel, a válogatottban viszont gyakran a bal oldalon kap helyet.
A müncheniek egy másik játékosa, Philipp Lahm sem tudja, hogy a válogatottban a védelem melyik oldalán veszik számításba. A csapat mestere, Joachim Löw számára a fő gondot az jelenti, hogy egyazon személy a legjobb jobb- és balhátvédje, és el kell döntenie, hogy Lahmot melyik poszton szerepeltesse. A Bayernben az esetek többségében jobbhátvéd volt, azonban a válogatottban úgy tűnik, hogy inkább a balon fog játszani. Löw szerint a szintén müncheni, és a klubjában leginkább középhátvéd Jerome Boateng jobbhátvédként való bevetése a legkisebb rossz a lehetséges alternatívák közül. A németek védelme tehát három helyen megegyezhet a Bayern hátsó alakzatával, de ketten is más poszton focizhatnak, mint a klubjukban.