- Az első kérdés más nem is lehetne: hogy van? - kérdeztük az MTK 20 éves műkorcsolyázónőjét.
- Köszönöm szépen, már gyógyultan. A hét végén jöttem haza Kanadából, ahol tíz napot készültem a koreográfusommal, Igor Csinyajevvel. Gyakorlatilag már teljes értékű edzésmunkát tudtam végezni., emellett pedig egy biotron lámpához hasonló készülékkel kezelgettem a lábamat, ami nagyon jót tett neki. Szóval, egy minden szempontból hasznos úton vagyon túl.
- Montrealban töltötte a szilvesztert is?
- Igen, de ott is jól éreztem magam. Inkább csak az utazás miatt izgultam kicsit, mert ilyen messzire teljesen egyedül még soha sem mentem. Eddig Svájc, Lausanne volt a "rekordom". De szerencsére a torontói átszállást sem hibáztam el, Montrealban pedig vártak a repülőtéren.
- A jövő héten már utazhat a lyoni Európa-bajnokságra, februárban pedig jön a téli olimpia. Milyen célokat tűzött ki maga elé?
- Konkrét helyezésekben nem gondolkozom, az a legfontosabb, hogy hibátlanul fussam le a programjaimat, vagyis kihozzam magamból a maximumot. Természetesen arra nagyon kell vigyáznom, nehogy megint megsérüljek, ezért hiába van közel egymáshoz a két verseny, az Eb után néhány nap pihenőt mindenképpen be kell iktatnom. Mert most is azért történt meg a baj, mert az oszakai Grand Prix-verseny után egyáltalán nem pihentem, és a bokámnak már sok volt a terhelés.
- Nagyon várja már az első olimpiáját?
- Természetesen, és örülök, hogy Európában lesz, nem pedig a világ túlsó felén, mondjuk Japánban. Mert az akklimatizációval nekem mindig komoly gondjaim vannak.
- Bár Torinóban nyilván a saját versenyével lesz lefoglalva, de ha majd lesz egy kis szabadideje, milyen sportág eseményeire látogatna ki?
- Ha lenne rá lehetőség, akkor az alpesi sízőket szívesen megnézném, valamint egy-két férfi jégkorong meccsre is kimennék.
- Esetleg van kedvenc csapata is?
- Igen, van. Mivel Érsekújváron is szoktam edzőtáborozni, és ott már voltam hokimeccsen is, úgy döntöttem, hogy az olimpián a szlovákoknak szurkolok.
Fábik Tibor