A legelső újkori olimpián mindössze nyolc sportágban versenyeztek, napjainkra viszont ádáz küzdelem alakult ki az olimpiai szereplésért, amibe legutóbb a birkanyírók is bejelentkeztek. A nyolc óra alatt akár ötszáz birkát is megnyíró klasszisokat felvonultató sportág vetélytársai a legkülönbözőbb területekről kerülnek elő: többek között a szkanderezők, a lápi úszók, a dominózók, a tereptriatlonisták és a több mint száz tagszövetséggel bíró pomponozók is szeretnének ott lenni az olimpián. A különleges sportágak közül egy női csapatsport, a görkorcsolyát harci elemekkel vegyítő roller derbi áll a legjobban. Az elsősorban az Egyesült Államokban elterjedt sport felkerült a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szűkített listájára, amelyről az olimpiára kerülő sportágat kiválasztják.
Tiger Woods még kevés lett volna
A sportágak műsorba kerüléséről és törléséről a NOB legkésőbb hét évvel az adott olimpia előtt dönt, így az idei olimpiáról 2005-ben szavazták ki a baseballt és a softballt. Mivel belépő nem volt, Londonban 28-ról 26-ra csökken a sportágak száma. A legutóbbi döntés 2009-ben született, ekkor vették fel a 2016-os játékokra a golfot és a hétfős rögbit. Elemzők szerint előbbi annak köszönhette sikerét, hogy Tiger Woods felajánlotta, pozitív döntés esetén ott lesz a játékokon, míg utóbbi azzal lobbizott, hogy a négyévenkénti világbajnokságait az olimpia keretében tartja majd meg.
Leyrer Richárd, a nemzeti sportszövetségeket tömörítő Sportaccord tagja szerint is fontos volt a világklasszis golfozó színre lépése, de Woods önmagában kevés lett volna. "A kedvező döntéshez rengeteg egyéb gazdasági szempontból is meg kell felelni, de az is számít, hogy a sportág belépése mennyire változtatja meg az erőviszonyokat az éremtáblázaton."
A Sportaccord egyik fő tevékenysége a kisebb sportágak elismertetése a NOB-bal, így a szakember nyomon követi a lobbifolyamatokat, de nem tud olyan konkrétan megfogalmazott elvekről, amelyek alapján eldőlne a sportágak sorsa. "Hivatalosan nincs megadva 18 vagy akárhány döntési kritérium, bár most dolgoznak ezen. Ami biztos, az első küszöb az, hogy legyen jelen a sportág öt kontinensen, minél több bejegyzett, működő szövetséggel."
A lápi úszók is megcélozták az olimpiát
Kezdődik az iszapbirkózás
A következő lépésben a sportágnak be kell kerülnie a Sportaccordba, ami már a NOB előszobájának számít, majd a Sportaccord javasolja a NOB-nak a sportágat elismerésre. "Innentől aztán elkezdődik az iszapbirkózás" - fogalmazott Leyrer.
A NOB az általa elismert sportágak közül meghatároz egy listát, amelynek tagjai versenyben vannak a bekerülésért. A 2020-as olimpiáért kezdetben 12 sportág állt harcban, közülük a teke, a szörf, a netball és a táncsport esett ki a 2011-es szűkítésnél. Nyolc sportág maradt versenyben: a vízideszka, a fallabda, a sportmászás, a görkorcsolya, a karate és a wushu nevű harcművészet, illetve visszatérne a baseball és a softball. A végső döntést a NOB 2013 szeptemberében Buenos Airesben hozza meg, ezen az ülésen eldől a 2020-as olimpia helyszíne is, és a szervezet új elnökét is megválasztják.
A kézisúlyzózók és a léghajósok hiába bemutatóztak Korábban egy-egy esélyes sportágat előbb bemutató jelleggel engedtek be a játékokra, és azután dőlt el a sorsa. Ez bejött a kosárlabdának, a kajak-kenunak, a röplabdának és a cselgáncsnak is, de sokkal több olyan sport volt, amelyik hiába jutott el idáig. Többek között az amerikaifutball, a kézisúlyzózás, a léghajózás, a mezei kézilabda, a motorsport, a siklórepülés, a szörfös életmentés és a vízisí sem tudta átlépni a küszöböt. A műsor alakulását jelentősen befolyásolta a NOB kevésbé ismert alapelve, miszerint a gépi meghajtáson alapuló sportokat nem lehet olimpiai sportágként elismerni. Az 1896 óta rendezett újkori olimpiákon mindössze az atlétika, a torna, az úszás és a vívás képviselői lehettek ott minden játékon. Eleinte a rendező döntött a műsorról, emiatt többször ki- és bekerültek sportágak, a jogkört 1924-ben vette át a NOB. A döntéssel a kísérletezések kora lezárult, 1936-tól kezdve egyetlen sportágat sem töröltek a műsorból egészen 2005-ig. Az olimpiai műsor sűrűsödése csak a század második felében indult meg, 1964-ben debütált a röplabda és a cselgáncs, 1972-ben a kézilabda és az íjászat. 1984 és 1992 között nyolc új sportág érkezett: a ritmikus gimnasztika és a szinkronúszás (1984) a tollaslabda, a tenisz és az asztalitenisz (egyaránt 1988), a vadvízi kajak-kenu és a tollaslabda (egyaránt 1992). A sportágak invázióját a strandröplabda (1996), a tékvandó és a triatlon (egyaránt 2000) beengedése után elégelte meg a NOB, és 2000-ben hozott döntésével 28 sportágban maximalizálta a létszámot. Az ugyanazon nemzetközi szövetséghez tartozó sportok egy sportágnak számítanak az olimpián, így a vízisportokhoz (4), a tornához (3), a kajak-kenuhoz (2), a kerékpárhoz (4), a lovassporthoz (3) és a röplabdához (2) is többféle sport tartozik. A NOB a sportolók létszámát is maximalizálta legfeljebb 10 ezer főben, az éremért zajló sportesemények számát legfeljebb 300-ban határozta meg |
Az olimpiai sportágakról korábban kétharmados többséggel szavaztak a NOB tagjai, most azonban egyszerű többség is elegendő a döntéshez. Kulcsszerepe van a szervezetben az olimpiai programot folyamatosan elemző Sportbizottságnak, mert ez a szerv tesz majd javaslatot az elnökségnek a műsorra. A tervezet az elnökségtől kerül a NOB-ülés elé, ahol megszületik a végső döntés.
A tékvandónak annyi?
A NOB tagjaként Aján Tamás optimistán látja a magyaroknak fontos sportágak helyzetét. "2013-ban nem feltétlenül kell elbúcsúzni egy sportágtól, az a lehetőség is fennáll, hogy nem változik a műsor" - mondta a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöki posztját is betöltő sportdiplomata. "Szerintem egyébként ez a legvalószínűbb változat."
Jóval borúlátóbban nyilatkozott a helyzetről Leyrer Richárd, aki szerint a NOB jövőre egy vagy két sportágat fel fog venni a műsorba, így a 28-as plafon miatt legalább egy sportágtól el is búcsúzik. "Erről valamiért keveset beszélünk Magyarországon, pedig a mi sikersportágaink sincsenek biztonságban, több is közülük hátul van az erősorrendben" - figyelmeztetett.
Ezzel együtt a legnagyobb veszély szerinte nem ezeket fenyegeti, hanem a Londonban negyedjére műsorra kerülő tékvandót. "A sportágnak nagy kudarc volt a legutóbbi olimpia, a NOB által figyelembe vett mutatók alapján az utolsó helyen végzett. A nézettsége, a bevételei is gyengén alakultak, és a bíró fejbe rúgása miatti botrány is rontott a helyzetén."
A kubai Angel Valodia Matos elveszítette a fejét Pekingben
Az öttusa próbált alkalmazkodni
Alan Hubbard brit sportújságíró elemzésében szintén a tékvandó fenyegetettségét állapította meg, ám szerinte a lovassport és a magyar sikersportnak számító öttusa képviselői is aggódhatnak. Az eddig kilenc magyar aranyérmet hozó öttusát már többször átalakították az eladhatóság érdekében: előbb ötnaposról egynaposra tömörítették a műsorát, majd a lövészet és a futás összevonásával javították a közvetíthetőségét.
Bár szintén sok kritika érte, hasonló lépésekre még nem szánta el magát a vízilabda. Az olimpiai bajnok Faragó Tamás a HVG-nek nyilatkozva elmondta, a póló legrégebbi olimpiai csapatsportágként élvez ugyan némi kivételezettséget, de népszerűbbé és érthetőbbé kellene tenni ahhoz, hogy kikerüljön a veszélyeztetett sportágak közül.
A HVG elemzéséből kiderül, hogy 2004-ben a NOB napirendjén volt a 19 magyar aranyérmet hozó birkózás törlése is, végül a közvetítéseknek jobban megfelelő háromszor két perces meccsek mentették meg a sportágat. A korábban fenyegetett vívás és kajak-kenu képviselői viszont egyaránt úgy látják, a sportág gyors terjedése miatt az utóbbi években javult a helyzetük. Utóbbinál komoly fejlődést jelent a közvetítésekben az először a szegedi vb-n alkalmazott pókkamerás technika, amellyel futam közben is testközelből lehet mutatni a versenyzőket.
Ezzel együtt mindkét sportágnak módosult az olimpiai műsora, a férfi kajak-kenusoknak az 500-as számokról 200-asokra kellett váltaniuk, míg a vívó csapatszámokban bevezetett rotáció miatt Londonban nem lehetnek ott az éremesélyes férfi párbajtőrözőink.
Nem aggódnak a magyar sportvezetők
Ahogy Aján Tamás az [origo]-nak elmondta, egy sportág három tényező, a túl szubjektív szabály- és pontrendszer, a korrupciós ügyek, valamint a dopping miatt kerülhet ki a műsorból. A sportdiplomata szerint az első problémát mára tudták kezelni az érintett sportágak, a másik kettő pedig egyik esetében sem jellemző.
Aján Tamás és Molnár Zoltán szerint nem kell félteni az öttusát
Megalapozatlannak tartja a magyar sikersportok miatti aggodalmakat a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, Molnár Zoltán is, és szerinte komoly károkat okozhat, ha a média felnagyítja a veszélyeket. "A vezető hiába tudja, hogy nem valósak az állítások, nehéz úgy szponzort szereznie, ha a sportágát előre temetik" - mondta Molnár, aki szerint az is fontos szempont a NOB döntéseiben, hogy a fiatalokat érdekelje az adott sportág.
A karate bekerülése magyar aranyérmet is hozhat
A változások nem csupán fenyegetést jelenthetnek a magyar sportnak, az olimpián idén három súlycsoportban megjelenő női boksz Kovács Mária által magyar éremesélyt is hozhat. Csötönyi Sándor, a hazai szövetség elnöke elmondta, a 75 kg-ban induló kétszeres világbajnok számára az éremszerzésnél jóval nehezebb lesz a kijutás, amelyhez várhatóan 4-5 meccset kell nyernie zsinórban a májusi kínai kvalifikációs vb-n.
További éremesélyeket jelentene az olimpiára jó eséllyel pályázó karate, amelynek már 2001-ben is csupán négy szavazat hiányzott ahhoz, hogy a pekingi játékok műsorába bekerüljön. Az 5 női és 5 férfi kategóriával pályázó sportág bejutásához annak is teljesülnie kell, hogy legalább ennyi versenyszám kerüljön ki a műsorból, tehát a karatésoknak nem mindegy, melyik sportágat szavazzák ki jövőre. Aján Tamás ezt azzal egészítette ki, hogy mivel az olimpiára már több küzdősport nem kerülhet be, a karaténak csak akkor lenne esélye, ha a tékvandó vagy más küzdősport kerülne ki a műsorból.
Ha mégis révbe érne a sportág, a hazai szövetséget irányító Mészáros János szerint jó eséllyel gyarapítaná a magyar éremgyűjteményt. "Bár 2020-ra nehéz jósolni, az biztos, hogy a magyar karate a világ élvonalában van, S. Kovács Ádám révén Világjátékok-győztes versenyzővel bír, a felnőtt és korosztályos világversenyekről pedig rendre több érmet hoznak haza a magyarok" - mondta az [origo]-nak Mészáros.