Amerikai Egyesült Államok

 

A többi kiemelt válogatotthoz hasonlóan a Bruce Arena által dirigált nemzeti csapat is az előselejtező második körében kapcsolódott be a küzdelmekbe, és, mintegy a későbbi sikerek felvezetéseként, jól elpáholta Grenada válogatottját - az amik 6-2-es összesítéssel mentek tovább.

A selejtezők második fázisában, ahol már csoportokra osztották a résztvevőket, az Egyesült Államok az A jelű kvartettbe nyert besorolást, és magabiztosan, veretlenül végzett az első helyen, megelőzve Panama, Jamaica és Salvador együttesét. Meglepő módon a Reggae Boyz képében mumusára lelt a világhatalom csapata, hiszen idegenben és hazai pályán is csak döntetlent értek el a szigetországi együttessel szemben - igaz, utóbbi, 1-1-re végződött mérkőzés már tét nélküli volt, tekintve, hogy előtte három győzelme mellett elért két döntetlennel az USA fölényesen vezette csoportját.

A zónadöntőben a Trinidad és Tobago elleni kötelező győzelem után a térség legnagyobb rangadójára került sor Mexikóban, és a hazaiak már az első félidőben kétgólos előnyhöz jutottak, Arena fiainak erejéből pedig a második játékrészben már csak a szépítésre futotta. A 2-1-es vereség azonban inkább ösztönzőleg hatott az amerikai játékosokra, hiszen a mexikóvárosi kudarcot egy öt mérkőzésből álló győzelmi sorozat követte, amelynek megkoronázásaként hazai pályán visszavágtak déli szomszédaiknak, a Columbusban elért 2-0-s siker pedig a világbajnokságra való biztos kijutást jelentette az Egyesült Államok válogatottjának.

Így a zónadöntő hátralévő három mérkőzése amerikai szempontból a kísérletezgetésről szólt, ennek hozadéka egy Guatemala elleni idegenbeli döntetlen és egy 3-0-s vereség lett San Joséban, Costa Rica fővárosában. Arra azért ügyelt a gárda, hogy az utolsó mérkőzésén hírnevéhez méltón szerepeljen, és a jóval gyengébb Panama elleni hazai 2-0-s sikerrel a csoportgyőzelmet is begyűjtötte, hiszen bár Mexikóhoz hasonlóan 22 pont állt a csapat neve mellett a végelszámolásnál, az egymás elleni eredmény az Egyesült Államoknak kedvezett.

Megjegyzendő, hogy az együttesből a hosszú selejtezősorozat alatt összesen 13-an is eredményesek tudtak lenni, a keretből Landon Donovan és a fiatal Eddie Johnson emelkedett ki a maga hét góljával. A két otthon játszó csatár mellett a légiósok is kitettek magukért, Brian McBride és DaMarcus Beasley négy-négy találatot szerzett.