Trinidad és Tobago

 

Dwight Yorke

A trinidadi csatárt az Aston Villa szakmai stábja akkor fedezte fel, amikor a birminghamiek 1989-ben Trinidadon edzőtáboroztak, és az egyik helyi csapattal játszottak edzőmeccset. Rögtön szerződést is ajánlottak az akkor 18 esztendős Yorke-nak, aki elsősorban pazar labdakezelésével és rúgótechnikájával nyűgözte le az angolokat. Kellett neki másfél év, amíg felvette az angol bajnokság ritmusát, de az 1991-92-es idényben már 11 góllal segítette hozzá a Villát a Premier League ezüstérméhez. A kilencvenes évek második felében megint remekelt, két egymást követő szezonban is 17 alkalommal volt eredményes, nem csoda, hogy a Manchester United 1998 szeptemberében több mint 19 millió eurónak megfelelő összeget ajánlott érte. A MU-nál legendás csatárduót alkotott Andy Cole-lal, a Vörös Ördögök a páros segítségével hajtották végre a nagy triplázást 1999-ben (bajnoki cím, FA-kupa, BL-győzelem). Yorke egészen 2002 nyaráig maradt Manchesterben, bár utolsó szezonjában már alig játszott, és végül a Blackburn Rovers vette meg. Itt már nem tudott olyan jó teljesítményt nyújtani, és végül egy idény erejéig a Birmingham Cityben is megfordult. Amolyan levezetésként tavaly nyáron az ausztrál Sydney FC-be igazolt, amellyel azért részt vehetett a klubvilágbajnokságon. A válogatottban manapság már inkább irányító középpályást játszik, hiszen egykori sebessége megcsappant, de igazi vezéregyéniségnek számít, valóságos nemzeti hős a hazájában.

Stern John

A trinidadi válogatott történetének legeredményesebb játékosa már tizenévesen elköltözött a szigetországból, és az Egyesült Államokban az A-League-ben, a tulajdonképpeni másodosztályban szereplő New Orleans Riverboat Gamblers focistája lett. Itt egy év alatt 16 gólt ért el, a liga legjobb játékosának választották, nem csoda, hogy lecsapott rá a profi ligában, az MLS-ben szereplő Columbus Crew. Stern akkor már válogatottnak számított, a címeres mezben 17 évesen mutatkozott be. A Crew-ban első szezonjában 27 meccsen 26 gólt szerzett, és ezzel gólkirály lett, csak eggyel maradva el a ligarekordtól, majd a következő évben is jó volt 18 találatra. Erre már Európában is felfigyeltek, végül a Nottingham Forest vette meg 1999 novemberében 2,5 millió fontért. Az angol másodosztályban eleinte nem ment neki a játék, két idény alatt mindössze ötször volt eredményes, de a 2001-2002-es bajnokság első felében 13 találatot szerzett, így még az idény közben megvette őt a Birmingham City, amellyel aztán feljutott az élvonalba. A Premier League-ben sem játszott rosszul, de 2004-ben eladták a Coventry Citynek, ahol jelenleg is futballozik. A válogatottban évek óta alapember, és első számú gólfelelős: a címeres mezben több mint 60 találatot szerzett.

Christopher Birchall

A trinidadi válogatottban való szereplése volt a 2005-ös év egyik nagy sztorija: ő volt az ország történetének első fehér bőrű válogatottja. Birchall már Angliában született, édesanyja 18 esztendősen költözött Liverpoolba, ahol férjhez ment és letelepedett. Az ifjú Chris tízesztendősen kezdett el futballozni a Port Vale csapatában, és már tizenévesen bemutatkozhatott a felnőttek között, a 2001-2002-es idényben egy, a következő szezonban két bajnokin szerepelt. Tartósan csak a legutóbbi idényben verekedte be magát a kezdők közé. Az egyik Wrexham elleni bajnoki után az ellenfél trinidadi védője, Dennis Lawrence kérdezte meg tőle, hogy vannak-e rokonai a karibi országban, és amikor kiderült, hogy édesanyja onnan származik, a szövetség felvette vele a kapcsolatot, és 2005 tavaszán meghívta a válogatottba. Birchall (édesanyja legnagyobb örömére) elfogadta a meghívást, és így bemutatkozott a nemzeti csapatban, majd a Bahrein elleni pótselejtezőn hazai pályán ő szerezte az egyenlítő gólt, amely végül továbbjutást ért - nem akármilyen találat volt, mintegy 25 méterről lőtte ki a felső sarkot. A középpálya jobb oldalán bevethető, gyors, erőszakos játékos, remek rúgótechnikával.