Impresszívnek egyáltalán nem tűnt a Nationalelf, de ez a szurkolókat nem zavarta, amint egy fehérmezeshez került a labda, azonnal zúgott a stadion, a gólhelyzeteknél pedig majd kiugrottak a bőrükből a nézők. Elöl azonban senki nem volt a helyzete magaslatán, a támadások pontatlanok voltak, technikai hibák és rossz helyezkedések miatt igazán veszélyes szituációt a második félidő első kétharmadában nem tudott kialakítani a Nationalelf.
A lengyel csapaton viszont még nyomát sem lehetett látni annak, hogy az életben maradásért küzd, labdabirtoklásban is a németek voltak jobbak, Lehmann pedig ahány lövés kapott, mind az ölében landolt. Ballack a második félidőben visszafogottabb volt, ráadásul egy szerelésnél lábra csúszott, amiért besárgult a cséká.
A mellettem ülő angol újságíró nem csak a munkájával volt elfoglalva, sms-ben azt írta barátjának, hogy: "Fogadj a lengyelekre, nyerni fognak!" Hogy mire alapozta tippjét, az talány, meglehet, a Celticben focizó, általa csak "Magic" Zurawskinak hívott csatárban látta a siker zálogát.
Óriási pfujolás fogadta az esetet, amikor Ballack ellen szabálytalanságot követtek el, mikor viszont beállt David Odonkor, a piros cipős, színes bőrű közönség kedvenc, a stadion majd szétrobbant az éljenzéstől, a támadó ugyanis a Dortmund futballistája. Eleinte nagyon nem ment szegénynek: sárgát kapott, színészkedett, szerelték, ügyetlenkedett, elfutásai is sikertelenek voltak.
A lengyelek a hajrában emberhátrányba kerültek, mivel Sobolewski nekifutott Klosénak, és megkapta második sárgáját, a vendéglátók pedig köszönték szépen, éltek az eséllyel, és megnyerték a meccset. Pedig először - két kapufa után - csak szabálytalan gólt sikerült elérniük épp Odonkor révén, aki a (számára duplán) hazai pálya előnyét kihasználta, s másodjára már három pontot érő gólpasszt adott a jól érkező Neuville-nek.
Jürgen Klinsmann a levegőbe csapott, Ballackék összeölelkőztek, tiszteltkört futottak, Dortmundban pedig igazi futballfiesta vette kezdetét, a németek a szinte biztos továbbjutást ünnepelték, míg szegény lengyel drukkerek lógó orral nézték, hogy ugrálnak, őrjöngenek, énekelnek, táncolnak a Németországért - nem hiába - szorítók. A fülig érő szájú szurkolók örömmel pózoltak fényképezőgépünk előtt, míg a lengyel újságíró kolléga sörrel kínált, és iszonyatos bánatáról kezdett mesélni, de végül bevallotta: most, hogy a lengyelek - szinte biztosan - elbúcsúztak, a németekért fog szorítani. A germán örömmámort kicsit elcsendesítette az időjárás, egy szempillantás alatt elerett az eső, és egészen csütörtök reggelig meg sem állt. Az ég pont olyan volt, mint a Polska piros-fehérjeinek a hangulata - borús, délben viszont már csicseregtek a madarak, előbújt a nap. Hogy ez melyik csapatnak kedvez, a következő hetekben dől csak el...
A már majdnem továbbjutott németek és majdnem kiesett lengyelek végleges sorsáról viszont biztosan a 15 órakor kezdődő Ecuador-Costa Rica meccs fog ítéletet hirdetni.