Az A csoportban a hollandok az első mérkőzésen Cruyff duplájának is köszönhetően egy négyest mértek az argentinokra, míg a brazilok Rivellino góljával 1-0-ra legyőzték az NDK-t.
A második mérkőzésen a sziporkázó narancsmezesek Neeskens és Rensenbrink találataival 2-0-ra nyertek az NDK ellen, míg a dél-amerikai rangadón a Selecao Rivellino és Jairzinho góljainak köszönhetően 2-1-re legyőzte Argentínát.
Az elődöntőnek megfelelő utolsó csoportmérkőzésen a százszázalékos hollandok Neeskens és Cruyff góljaival felülmúlták a hibátlan brazilokat, így bejutottak a világbajnokság döntőjébe.
A B csoportban szinte ugyanígy alakultak az események. Az első mérkőzésen a németek Breitner és Müller góljaival kétgólos győzelmet arattak a jugoszlávok felett, míg a hibátlan lengyelek 1-0-ra verték Svédországot.
A második körben Lengyelország 2-1-re legyőzte Jugoszláviát, míg az NSZK gólgazdag mérkőzésen 4-2-re nyert Svédország ellen. A fináléról döntő utolsó összecsapáson a házigazdák Gerd Müller hajrában szerzett találatával 1-0-ra legyőzték az addig százszázalékos lengyeleket, akik így csak a bronzéremért mehettek.
A Münchenben, az Olimpiai Stadionban rendezett bronzmérkőzésen a lengyelek Grzegorz Lato 76. percben szerzett találatával 1-0-ra legyőzték a címvédő brazilokat, így a harmadik helyen végeztek a világbajnokságon, és a hét találatot szerző Lato személyében a torna gólkirályát is ők adták.
A nyugatnémeteket a Bayern München játékosa, Franz Beckenbauer vezette, míg a hollandok (és talán a világ) legnagyobb sztárja Johan Cruyff volt. A finálé előtt a narancsmezesek elkápráztatták a világot a totális futballal, így a legtöbben őket tartották a mérkőzés esélyeseinek. A találkozóból alig egy perc telt el, amikor Cruyff szólóját követően Uli Hoeness a német büntetőterület közelében szabálytalankodott a hollanddal szemben, a megítélt tizenegyest Neeskens értékesítette, így a hollandok már a második percben megszerezték a vezetést.
Ez volt az első alkalom, hogy tizenegyest ítéltek a világbajnokság döntőjében.
A 25. percben egyenlítettek a nyugatnémetek. Bernd Hölzenbein elesett a holland büntetőterületen belül, az angol Jack Taylor játékvezető büntetőt ítélt. Paul Breitner vállalta az ítélet végrehajtását, és magabiztosan a jobb alsó sarokba lőtt. Az Eb-győztes németek még az első félidő végén megfordították a mérkőzést. A Bayern München legendás gólvágója, Gerd Müller lecsapott egy jobbról belőtt labdára, és hét méterről kilőtte a jobb alsó sarkot.
Müllernek ez pályafutása utolsó gólja volt a válogatottban.
A fordulás után a német gólrekorder ismét szerzett egy gólt, amit les miatt érvénytelenítettek. A 85. percben Hölzenbein újra szabálytalankodott a büntetőterületen belül, de ez alkalommal a hollandok nem kaptak tizenegyest.
Végül az Eb-győztes nyugatnémetek 1954 után újra megnyerték a világbajnokságot. Ez volt az első és a spanyolok 2010-es győzelméig az egyetlen eset, amikor az Európa-bajnok megnyerte a világbajnokságot is (Franciaország szintén birtokolta mindkét trófeát egy időben, de ők előbb az 1998-as vb-t, majd azt követően a 2000-es Eb-t nyerték meg).
A döntő
Hollandia-NSZK 1-2 (1-2)Gerd Müller pályafutása két világbajnokságán összesen 14 gólt szerzett, amivel megdöntötte Just Fontaine 13 gólos rekordját, amit egyetlen vb-n szerzett.
Müller rekordját csak 2006-ban múlták felül. A kétszeres aranylabdás brazil Ronaldo 15 gólt szerzett, de neki ehhez három világbajnokságra volt szüksége.
A hollandok hiába kápráztatták el a világot a totális futballal, szép játékuk csak a világbajnoki ezüstéremre volt elég, és már 1974-ben is igaz volt az, amit Gary Lineker később mondott:
A futball olyan játék, amit huszonketten játszanak kilencven percen át, és a végén mindig a németek nyernek."
Sorozatunk következő részében az 1978-as, Argentínában rendezett vb következik.