A melbourne-i világbajnokság úszószámai nyomasztó amerikai fölényt hoztak, s ebből a teljes sikert aratott csapatból is kiemelkedik a hét aranyérmet begyűjtő Michael Phelps.
A 21 éves fenomén már most számos rekordot tart, és nem csupán világcsúcsokat, amelyből Ausztráliában ötöt döntött meg egyéniben, vagy váltó tagjaként. Pályafutása során 15-ször érte el a világ addigi legjobb eredményét, illetve 17 vb-címével már most egyedülálló sportágában.
Az athéni ötkarikás játékokon hatszoros győztes Phelpset eredményei feljogosítják arra, hogy reálisan célba vegye Mark Spitz 1972-es, müncheni olimpián elért, máig utolérhetetlennek tartott rekordját, amikor is hét számban diadalmaskodott a szintén amerikai klasszis. Phelps ezt szeretné nyolcra javítani, amire a vasárnap befejeződött vb alapján minden esélye megvan, hiszen nyolcadik aranyérme valószínűleg csak azért maradt el, mert a tengerentúli stafétát a selejtezőben kizárták a 4x100 méteres vegyesváltóban.
Az amerikai válogatott fölénye azonban Phelps nélkül is abszolút érzékelhető, ugyanis 40 számból 19-et nyert meg valamely tagja. A nőknél két nemzet versenyzői arattak, a 20 számból kilencben ausztrál, nyolcban amerikai siker született, azaz a világ többi részének három aranyéremmel kellett beérnie... Ebből kettőt a francia Laure Manaudou (200 és 400 m gyors), egyet pedig a svéd Therese Alshammar (50 m pillangó) szerzett meg.
A férfiaknál viszont a 20 győztesből 11 amerikai, a maradék kilenc aranyérem pedig nyolc nemzethez került, egyedül a Dél-afrikai Köztársaság nyert kettőt Gerhard Zandberg és Roland Schoeman révén. Az összesen hat váltó számban három arany-, két ezüstérem és egy kizárás az amerikaiak mérlege.
Ugyancsak érdekes, hogy olyan, nagy úszónemzetek maradtak aranyérem nélkül, mint Németország (-, 3, 1), Hollandia (-, 2, 3) vagy Oroszország (-, 2, 2), illetve az amerikaiakon és az ausztrálokon kívül kizárólag a dél-afrikaiak és a franciák tudtak legalább két első helyet szerezni.
Az amerikaiak fölényéről mindent elmond, hogy 16 egyéni győzelmük alkalmából nyolcszor egy másik tengerentúli versenyző is felállhatott a dobogóra. További érdekesség, hogy a Melbourne-ben elért 14 világcsúcsból 11 amerikai úszóhoz vagy váltóhoz fűződik, egy-egy pedig Manaudouhoz, az olasz Federica Pellegrinihez (mindkettő női 200 m gyors) és az ausztrál 4x100 m-es női vegyesváltóhoz.
Míg más nemzetbeli úszók minden egyes századmásodperces javulásért megszenvedtek, addig az amerikai válogatott tagjainak többsége másodperceket javított egyéni - és ezzel együtt gyakran a világ - legjobbján.
(MTI)