Edzőként szigorú a hajdani bohém futballista

Edzőként is olyan, mint játékosként. Mármint Pintér Attila, a Ferencváros hajdani válogatott labdarúgója, a Celldömölk jelenlegi trénere. A 36 éves szakember ugyanis hasonlóan impulzív a kispadon, mint anno a gyepen viselkedett a Fradi egyik meghatározó futballistájaként. Pintér irányításával a vasi együttes listavezető az NB I B Nyugati csoportjában, s a fiatal szakvezetővel játékoskarrierjét is érintve, jövőbeni terveiről is beszélgettünk.

- Salgótarjáni születésűként az elmúlt években miként keveredett a Dunántúlra, előbb a Sárvár, majd a Celldömölk edzőjeként?
- Sárvárra eredetileg Verebes Józsefet akarták szerződtetni, ám a mester nem vállalta a feladatot, ezután "kitaláltak" engem. Amíg mindenki egyet akart, addig szép időszakot éltünk át, a játékosokban Sárváron sem csalódtam.

- Celldömölkön eddig milyen csalódások érték?
- A helyzetem egyedi, hiszen egyetlen emberrel mondható jónak a kapcsolatom, a tulajdonossal. Szerencsére ő hisz a munkában, márpedig ebben én sem ismerek pardont.

- A feljutás szóba került már a klubon belül?
- Az elnököt kellene megkérdezni ez ügyben, ám felesleges erről beszélni, messze még a bajnokság vége.

- Mikor gondolt először az edzőségre?
- Amikor Verebes József keze alatt játszottam Győrben, az ő egyénisége nagy hatással volt rám. Felnyílt a szemem, s rájöttem, egyszer véget ér az én pályafutásom is, s nem szeretném a civil életemet a nulláról kezdeni. Verebesnek máig hálás vagyok a segítségért.

- Mint egykori bohém futballistának mi az edzői hitvallása?
- Szigorú és kemény vagyok a játékosokkal, de bármilyen meglepő, ezáltal kerültem hozzájuk közel is. Játékosként is vezéregyéniség voltam, s edzőként is erre törekszem, de a legfontosabb mindenkor a csapatérdek. Az összes edzőmtől sokat tanultam, ezt igyekszem most hasznosítani. Celldömölkön is megkövetelem a fiúktól a taktikai utasítások maximális betartását, ám elvárom azt is, hogy a támadásoknál bátran improvizáljanak.

- Aktív pályafutásából mire a legbüszkébb s mit tart a legnagyobb baklövésének?
- Életem legszebb időszakát a Ferencvárosban töltöttem, imádtam a zöldeknél futballozni, s bizony nagy hiba volt az Üllői útról a BVSC-hez igazolni. Igazából a karrierem itt sem került mélypontra, ám nem esett jól, hogy sokan lassúnak és kövérnek neveztek, sokan nem tudják, már játékosként is szívritmuszavarral küszködtem, néha le is kellett cseréltetnem magam, mint például amikor a Fradival a Dinamo Kijev ellen játszottunk az Üllői úton. A lényeg azonban, hogy időben megjött az eszem, s további 3 szép évet töltöttem el Győrben Verebesnél.

- Gondolom, a tervei között szerepel az is, hogy egyszer a Ferencváros edzője legyen...
- Ha tudok, szívesen segítenék a Fradinak, mivel hat év alatt sok tapasztalatot szereztem az edzői szakmában. Jól érzem magam a kispadon, nem félek semmitől és senkitől, és mindenekfelett a támadófutballt szeretem.

- Azért gyakran edzőként sem képes meghazudtolni egykori önmagát, már ami az indultait illeti a 90 percek során. Nem érzi, hogy neheztelnének a játékvezetők az olykor érdesebb stílusa okán?
- Már lényegesen nyugisabban viselkedem a meccsek alatt, mint korábban, s úgy érzem, a játékvezetők is értékelik, hogy együtt élek a játékkal, ezért ha szólnak, pillanatok alatt képes vagyok lehiggadni.

- Szakvezetőként egyetért azzal, hogy mostanság van mélyponton a sportág mifelénk?
- Remélem a mélyponton azért túl vagyunk már, igaz, az utánpótlásra sokkal több figyelmet kellene fordítani. Többek között azért, hogy ne 20 évesen kelljen a játékosokat alapvető technikai megoldásokra megtanítani.

Bánki József

Ajánlat:

Celldömölk város honlapja