Csalfa kromoszómákkal is cél lehet az olimpia

2004. május 17-én sport- és olimpiatörténeti szempontból is fontos kérdésben hozott döntést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó tanácsa. Az illetékes szerv ugyanis féléves huzavona után pontot tett egy ügy végére, s bejelentette: az athéni játékokon is részt vehetnek transzszexuális (azaz nemet váltott) sportolók. A lehetőséggel egyelőre nem sok sportoló élt, hivatalosan Pekingben mutatkozhatnak be az első transzszexuálisok, akadnak köztük olyanok is, akik éremesélyben reménykednek.

Bizonyára akadtak olyan sportolók, akik a 2004. május 17-i napot egyfajta ünnepként élték át. A (nyári) olimpiák történetében először ugyanis Athénban nyílott lehetőség arra, hogy transzszexuális sportolók is indulhassanak, igaz, hivatalos források szerint erre végül nem került sor, nemet váltott sportoló ugyanis nem állt rajthoz. Pekingben viszont biztosan más lesz a helyzet...

Mi is tulajdonképpen a transzszexualizmus? A problémával foglalkozó TransSexual Online úgy fogalmaz: a transzszexualizmus olyan betegség, amelyben a beteg testi neme és pszichoszexuális neme egymásnak ellentmond. A transzszexualizmust az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is úgy kezeli, mint betegséget, a "beteg" más neműnek érzi magát, mint amilyen a teste, és ez az állapot tartósan kényelmetlenséget, kínokat okoz neki. A transzszexualizmus értelemszerűen két alapesetben fordul elő közel azonos számban: férfi testben női lélek (ők a Male-to Female, rövidítve: MtoF TS-ek vagy a szakirodalomban transzszexuális nők), és női testben férfi lélek (ők a Female-to-Male, rövidítve: FtoM TS-ek vagy a szakirodalomban transzszexuális férfiak).

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság több hónapot foglalkozott a kérdéssel, s hosszú vizsgálat- és vitasorozat után egyezett bele abba, hogy engedélyezze a transzszexuális sportolók olimpiai részvételét Görögországban A NOB végrehajtó tanácsa állásfoglalásában elmondta, hogy a sportolók, akik átestek a műtéten, alkalmassá válnak az olimpiára, amennyiben a hazai szövetség hivatalosan is elismeri a nemváltoztatást, és a sportolók átestek minimum kétéves, műtétet követő hormonkezelésen.

A transzszexuális sportolók ügye először 2003. novemberben került a tanács elé, de három hónappal később, februárban félretették, miután a bizottság tagjai nem tudtak megegyezésre jutni az ügyben, vajon a férfiből nővé váló atléták élveznek-e sportszerűtlen előnyöket. A NOB több tagjában ugyanis felmerült a kétely, vajon az alkati és fizikai adottságok révén a férfiből nővé operált sportolók nem élveznek-e majd előnyöket társaikkal szemben, ám szakértők szerint az operáció és a hormonkezelés hatására ezek eltűnnek. A NOB orvosszakértői állítják: a nemi átalakító műveleteket követően, az erőteljes hormonterápia nyomán csökken a férfiből nőivé lett szervezet saját tesztoszteronszintje, s a férfijelleg eltűnésével együtt jár az izomzatcsökkenés is.

(2003. novemberében a Washington Times szakírója, Steve Nearman közölt egy cikket a traszszexuálisok akkor még csak valószínűsíthető olimpiai szerepléséről. Gondolatmenete hasonlított a NOB tamáskodó tagjaiéhoz: "Gondoljuk végig! Jövő nyáron két perc körül futhatnám a 800 métert, ami öregemberként, behatárolt tehetséggel nem olyan nagy ügy. De nőként ezzel már bekerülhetnék az athéni csapatba. Hogyan lehetnék lassabb a hormonterápiák által?")

Az új orvosi bizonyítékok ismeretében a tanács végül megszavazta, megnyitja a játékokat a transzszexuálisok előtt is, ez vonatkozott, mind a férfiből nővé, mind a nőből férfivá operált sportolókra. "Tiszteletben tartjuk az emberi jogokat, nem vagyunk diszkriminatívak. Ez a probléma minden sportágat érinthet. Eddig nem hoztunk olyan szabályt, ami ezt kezelte volna, úgyhogy itt volt az ideje lépni" - mondta Patrick Schamasch, a NOB orvosi bizottságának vezetője. A döntés értelmében a transzszexuális sportolók az elvégzett operációk után, választott új nemükben indulhatnak az olimpiákon.

Az olimpiai bizottság három főbb szabályt hozott:
1. Az átoperálás minden stádiumának befejezettnek kell lennie.
2. A sportolónak be kell mutatnia minden lehetséges hivatalos szakértői igazolást a nemváltoztatásról.
3. Csak két évvel a hormonkezelés befejezése után állhat versenybe.