Javier Zanetti és Julio Cruz is vasutasként kezdte

Hetente jelentkező sorozatunkban olyan egyesületek rövid történetével ismertetjük meg olvasóinkat, amelyek ugyan nem tartoznak a sztárklubok közé, azaz nem nyertek sok bajnokságot, kontinentális kupákat, viszont ennek ellenére több klasszist adtak a futballvilágnak, ismert játékosok viselték a mezét. Következik az argentin CA Banfield.

A 2000-es évek első felében ismét egy nagyon tehetséges, szép jövő előtt álló társaság verbuválódott a Florencio Sola-stadionban. 1999-ben a Sportivo Pergminótól szerezte meg a Banfield Daniel Bilost. A horvát ősöktől származó nyurga csatár 19 évesen került a klubhoz, ahol hat esztendőn keresztül futballozott. A remekül fejelő támadóra 2005-ben a Boca Juniors csapott le, majd Bilos - akit a világbajnokság előtt a horvátok is szívesen láttak volna válogatottjukban - tavaly egymillió fontért a francia AS Saint-Etienne-hez szerződött. Az időközben az argentin nemzeti csapatban is szerepelt csatár nem tudott gyökeret verni a galloknál, jelenleg a mexikói Club Américánál futballozik.

Az 1984-ben született Mariano Barbosa 2002-ben mutatkozott be a Banfield első csapatában. Egy évvel később, többek között Gonzalo Rodríguez, Javier Mascherano, Fernando Cavenaghi mellett tagja volt az U20-as világbajnokságon legjobb négy közé jutott válogatottnak. A tehetséges kapus mindössze három évet védett hazájában, 2005 óta a spanyol Villarreal CF hálóőre.

Szintén nem sokat látták argentin stadionokban Renato Civellit sem, az 1983. október 14-én született védő ugyanis már szintén Európában futballozik. A 193 centiméter magas hátvéd 62 mérkőzésen futballozott a Banfieldben, mielőtt aláírt volna a francia Olympique Marseille-hez.

Rodrigo Palaciót 12 millió fontért nem adták a Barcának

Barbosához és Civellihez hasonlóan Banfield-nevelés Gabriel Paletta is. A mindössze 21 éves védőt az egyik legtehetségesebb argentin hátvédnek tartják, a korosztályos válogatottal (soraiban Ezequiel Garayjal, Pablo Zabaletával, José Sosával, Fernando Gagóval, Lionel Messivel, Sergio Agüeróval) U20-világbajnok volt 2005-ben. A hollandiai tornán figyeltek fel rá a Liverpool FC megfigyelői, az angol BL-győztes klub 2006. július 4-én kétmillió fontot utalt át a Banfieldnek Paletta játékjogáért cserébe. "From Banfield to Anfield" - adták hírül a transzfert az angol lapok.

Előbbiekkel ellentétben Rodrigo Palacio nem a klub nevelése, 21 esztendősen a Huracán de Tres Arroyostól szerződtette a zöld-fehér klub. Ő sem játszott azonban sokat az El Taladrónál, 2005-ben a Boca Juniors szolgálatába állt. A "genovaiaknál" rövid idő alatt az egyik legnagyobb otthon szereplő argentin futballsztárrá nőtte ki magát, már 2005 márciusában bemutatkozhatott a válogatottban. Kétszeres Recopa Sudamericana-győztes, kétszeres bajnok, 2006-ban vb-résztvevő. A támadóért sorban állnak az európai élklubok, de Mauricio Macri elnök az FC Barcelona 12 millió fontos ajánlatára is nemet mondott. Nem ok nélkül, Palacio értéke ugyanis egyre csak nő, csakúgy mint elismertsége. Az elmúlt esztendőben az uruguayi El País hagyományos szavazásán - a chilei Matías Fernández mögött - őt választották Dél-Amerika második legjobb játékosának.