Foci-Eb-rendezés lehet a nagy akarás vége

Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség elnöke április 18-án Cardiffban bejelenti, mely ország(ok) rendezheti(k) majd a 2012-es Európa-bajnokságot. Magyarország 2004-ben és 2008-ban elbukott, most azonban - a társpályázó horvátokkal - jó esélye van, hogy diadalmaskodjon az olasz, valamint a lengyel-ukrán kandidálással szemben. Legutóbb a riválisokkal foglalkoztunk, míg e heti összeállításunkban felidézzük a magyar-horvát pályázat történetét. A cikk utolsó oldalán megírhatja, ön mit vár a walesi döntéshozóktól.

Mindeközben a riválisok is nagyban készültek, Kazimierz Marcinkiewicz lengyel kormányfő például november 10-én, Varsóban bejelentette: öt stadion felépítését tervezik. "Egy nemzeti stadionnal, illetve további négy modern arénával kiemelkedő sportesemények lebonyolítására is alkalmasakká válnánk. Remélem, ennek a nagy beruházásnak köszönhetően mi lehetünk majd a házigazdái a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságnak." Lengyelország Ukrajnával együtt pályázott, és az olasz, valamint a horvát-magyar közös kandidálás mögött az UEFA végrehajtó bizottságának döntése alapján a létszámszűkítésnél a harmadik helyre került, vagyis versenyben maradt.

Ami a helyszíneket illeti, a lengyeleknél Varsót, Gdanskot, Wroclawot és Chorzówot emlegették, biztonsági tartaléknak Poznan vagy Krakkó neve merült fel. Ukrajnában Kijev, Donyeck, Lviv és Dnyipropetrovszk lenne házigazda város. Magyarországon ekkor Budapesten már csak a Puskás Ferenc-stadionról szólt a fáma (az Üllői útiról már nem), Győr, Székesfehérvár és Debrecen továbbra is képben maradt. Horvátországban Zágráb, Eszék, Rijeka és Split lenne házigazdája Eb-összecsapásoknak. A legtöbb szavazattal továbblépő olasz kandidálás Rómát, Milánót, Bolognát, Firenzét, Nápolyt, Palermót, Torinót és Genovát jelölte meg.

Ekkor, mint úgy általában, állt a bál a magyarfociban, Ábrahám Attila, a Nemzeti Sporthivatal elnöke szót is kért. Az elmúlt hetek történései kapcsán megbeszélést kezdeményezett Bozóky Imrével, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökével és Kisteleki Istvánnal, a Magyar Labdarúgó Liga első emberével. Ábrahám a két sportvezetőhöz küldött levelében hangsúlyozta,"amennyiben a sportág képtelen rendezni belső ellentéteit, nincs valós esély a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésére", ugyanis szerinte az elmúlt hetek eseményei - a nemzeti válogatott irányításával és egyéb személyi kérdésekkel kapcsolatos negatív felhangú nyilatkozatok, rasszista lelátói megnyilvánulások, a játékvezetők ténykedése - negatív irányba befolyásolják az UEFA illetékeseinek véleményét. Az NSH első számú vezetője továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy "a sportág kilábalása a szakmai hullámvölgyből elképzelhetetlen olyan körülmények között, amely nem garantálja a rendet, a megfelelő morált, a bajnokság lebonyolításának sportszerűségét".

2006. január 30-án érdekes cikket közölt a Napi Gazdaság, amely arról szólt, hogy a kormány szándékai szerint óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedő gyorsvasúttal juthatnának el a sportrajongók az Eb magyarországi helyszíneire. "Ehhez azonban több száz milliárd forintos beruházásra lesz szükség. Jelenleg ugyanis csupán a Budapest-Győr-Hegyeshalom közötti vonalon közelíti meg a sebesség az áhítottat. Ahhoz azonban, hogy a sportrajongók le ne késsék majd a győri meccset, vagyis hogy a vonal teljes szakaszán 160 kilométeres sebességgel lehessen közlekedni - a jelenlegi 120-140 kilométer helyett - nem elegendő csak a pályát erre alkalmassá tenni. Ehhez ugyanis megfelelő biztosítóberendezések szükségesek, s emellett az úgynevezett európai vonatbefolyásoló rendszer felszerelése is nélkülözhetetlen, amely beruházások szerepelnek a MÁV terveiben" - írta a gazdasági napilap.

Az igazi feladvány azonban a többi helyszín gyors megközelítése - vagyis hogy például Budapestről Debrecenbe csaknem felére csökkenjen a menetidő, ami ma az alig átlagos száz kilométeres sebesség mellett mintegy két és fél óra. A vágyak elérése érdekében bővíteni kell a mozdonyparkot is, ami ugyancsak szerepel a vasúttársaság terveiben. Ezek a fejlesztések azonban a szakemberek szerint több száz milliárd forintot igényelnének - volt olvasható az újságban.