A magyar férfikézilabda-válogatott eddig tizenöt alkalommal vett részt világbajnokságon. A bemutatkozásra az 1958-as, a Német Demokratikus Köztársaságban rendezett vébén adódott lehetőség, akkor a csapat a csoportmeccsek során kikapott Csehszlovákiától (11-26), Németországtól (15-22) és Norvégiától (21-23), döntetlent játszott Romániával (16-16), s legyőzte Izlandot (19-16), majd a helyosztón 24-16-ra felülmúlta Jugoszláviát, s hetedik lett.
Ami a legsikeresebb szereplést illeti: 1986-ban, Svájcban az együttes ezüstérmes lett úgy, hogy Svédországot, Dániát, Algériát, Izlandot, Romániát és Koreát is legyőzte, s csupán a döntőben szenvedett vereséget Jugoszláviától. Az All-Star csapatban helyet kapott Kovács Péter, aki 45 találatával a vb negyedik legjobb góllövője volt - s aki 1978-ban, a lengyel Jerzy Klempellel holtversenyben már volt gólkirály. (Négy közé még egyszer, 1997-ben jutott a csapat, de nem sikerült felkapaszkodni a dobogóra.)
Az 1993-as, svédországi vébén Éles József is gólkirály lett, a svájci Marc Baumgartnerrel és a koreai Kjung-Sin Junnal együtt 41 gólt szerzett. A 2003-as világbajnokságon, Portugáliában Perez Carlos volt a legeredményesebb, a Veszprém klasszisa 64 találattal járult hozzá az olimpiai kvalifikáció kivívásához. (Rajtuk kívül gólkirályi címmel még Fenyő András dicsekedhet, aki 1964-ben a román Moserrel és a jugoszláv Milkoviccsal volt társbérletben a legeredményesebb.)
A 2005-ös vébét kihagyta a csapat, 2007-ben pedig hiába kezdett pazarul, s nyerte meg zsinórban első négy mérkőzését, az utolsó három középdöntö-összecsapáson nem sikerült megszereznie a nyolc közé jutáshoz szükséges egyetlen pontocskát. A Skaliczki-csapat végül a 9. lett, a helyosztón 34-33-ra verte Szlovéniát.
Az eddig világbajnokságok dobogósai:
év | aranyérem | ezüstérem | bronzérem | |
I. | 1938 | Franciaország | Ausztria | Svédország |
II. | 1954 | Svédország | Franciaország | Csehszlovákia |
III. | 1958 | Svédország | Csehszlovákia | Németország |
IV. | 1961 | Románia | Csehszlovákia | Svédország |
V. | 1964 | Románia | Svédország | Csehszlovákia |
VI. | 1967 | Csehszlovákia | Dánia | Románia |
VII. | 1970 | Románia | NDK | Jugoszlávia |
VIII. | 1974 | Románia | NDK | Jugoszlávia |
IX. | 1978 | NSZK | Szovjetunió | NDK |
X. | 1982 | Szovjetunió | Jugoszlávia | Lengyelország |
XI. | 1986 | Jugoszlávia | MAGYARORSZÁG | NDK |
XII. | 1990 | Svédország | Szovjetunió | Románia |
XIII. | 1993 | Oroszország | Franciaország | Svédország |
XIV. | 1995 | Franciaország | Horvátország | Svédország |
XV. | 1997 | Oroszország | Svédország | Franciaország |
XVI. | 1999 | Svédország | Oroszország | Jugoszlávia |
XVII | 2001 | Franciaország | Svédország | Jugoszlávia |
XVIII. | 2003 | Horvátország | Németország | Franciaország |
XIX. | 2005 | Spanyolország | Horvátország | Franciaország |
XX | 2007 | Németország | Lengyelország | Dánia |