"Azt hiszik, hogy sérült vagyok" - interjú a lelátóra száműzött Gera Zoltánnal

Gera Zoltán tavaly a Fulham egyik legjobbja volt, ám az új edző, Mark Hughes előbb a cserepadra, majd a lelátóra száműzte. A 31 éves játékos már januárban távozni szeretett volna, most pedig akárhová elmenne kölcsönbe, de a klubja nem engedi. A válogatott csapatkapitánya hetek óta nem játszott tétmeccset, így az angol bajnokik helyett csak az Eb-selejtezőkre készült, és kíváncsian várja, hogy Egervári Sándor szövetségi kapitány milyen taktikát eszelt ki a vb-ezüstérmes hollandok elleni, pénteki mérkőzésre.

- Sérült?
- Nem, teljesen egészséges vagyok.

- Akkor mi az oka, hogy Mark Hughes nem számít önre a Fulhamnél?
- Nem tudom. Az elmúlt két mérkőzésen még a kispadra sem ültetett le, de hogy őszinte legyek, nem is foglalkozom most a klubcsapatommal. Örülök, hogy itt vagyok a válogatottal, és minél inkább el akarom felejteni azt, hogy milyen szerepem van a Fulhamnél. Az elmúlt hetekben már csak a válogatott meccsei lebegtek a szemem előtt, ez annak ellenére is pluszmotivációt adott, hogy nehéz időszakot élek meg. De hát van ez így egy játékos életében. Elég hamar nagyot fordult velem a világ, de ezt is fel kell dolgozni.

- Az nem merült fel önben, hogy ennél akár az is jobb lenne, ha egy másodosztályú klubhoz kerülne kölcsönben?
- Én már kértem, hogy adjanak kölcsön akárhová, a lényeg, hogy játszhassam. De nem engedtek el, pedig én már télen is el akartam menni. Nyártól könnyebb dolgom lesz.

- Hogyan lehet úgy készülni egy hollandok elleni Eb-selejtezőre, hogy csak edzésekre jár?
- Nem egy ideális helyzet, de a szövetségi kapitánynak kell döntenie, a közös edzéseinken majd láthatja, hogy milyen állapotban vagyok, arról pedig, hogy berak-e, őt kell megkérdezni.

- Az utóbbi hetekben egyáltalán nem játszott mérkőzést?
- Én akár a tartalékbajnokságban is szívesen fociztam volna, végül egy barátságos meccsen léphettem pályára.

- Hogy ment?
- Mihez viszonyítva? Az eredményesség szempontjából jó volt. Fizikálisan nem hiszem, hogy probléma lesz, inkább mentálisan kell majd megfelelően felkészülni.

- A szurkolók mit szólnak ahhoz, hogy az Európa Ligában tavaly még szárnyaló Gera Zoltánt ilyen hirtelen elfelejtette az új edző, Mark Hughes?
- Sok szurkoló megállít, és kérdezgetik, hogy miért nem játszom, azt hiszik, hogy sérült vagyok. Ilyen az élet, néha az embernek jól megy a sorsa, máskor pedig nem. Egyszer majd játszani fogok - ha nem a Fulhamben, akkor máshol. Én mindenesetre szeretek futballozni, és nem érzem magam jól, ha nem játszom. Azért hajtok az edzéseken, hogy megváltozzon a helyzetem.

- Mark Hughesra nem mérges?
- Nagyon sok játékos kiesett a korábbi csapataimból az elmúlt tíz évben azért, mert én kiszorítottam őket. Most először kerültem ebbe a helyzetbe, ezt el kell fogadni, ő az edző, övé a felelősség, ha a csapat jól szerepel, az az ő érdeme, ha rosszul, akkor gond van. Nekem nincsen személyes problémám vele, de sajnálom, hogy így látja a futballt.

- Soha nem titkolta, hogy mennyire szereti Roy Hodgsont, aki most annál a West Bromwichnál edzősködik, amelynél ön közönségkedvenc volt a fulhames időszaka előtt. Két ok arra, hogy ismét Birminghamben futballozzon.
- Nyárig még biztos a Fulham játékosa vagyok, aztán onnantól kezdve bármi megtörténhet. Bárhová megyek is, az első számú szempontom az, hogy játszani akarok.

- Képes megbirkózni azzal, hogy a Fulhamnél a lelátóra küldték, a hollandok ellen pedig csapatkapitányként, kulcsemberként kellene helytállnia?
- Jó ideje az Eb-selejtezőkre készülök, teszem a dolgomat, bizonyítani szeretnék saját magamnak is. De szerintem egy ilyen fontos mérkőzésre nem is kell külön készülni, az ellenfél ugyanis a vb-második Hollandia lesz, ráadásul sok néző lesz a lelátón. Ha valaki alapból nem motivált egy ilyen helyzetben, akkor mivel lehetne motiválni?

- Van esélye a magyar válogatottnak?
- Nagyon jó csapatuk van a hollandoknak, a stílusuk olyan, mint a Johann Cruyff által ihletett Barcelonáé. A vb-n is lehetett látni, hogy milyen különleges csapat, mi mindenesetre szeretnénk a legtöbbet kihozni magunkból. Ha ők is kihozzák a maximumot magukból, akkor nem hiszem, hogy megverjük őket, de el akarjuk rontani a játékukat, el akarjuk venni a kedvüket, ami sikerülhet is, mert az egész magyar csapat teher nélkül játszhat. Én utálok veszíteni, és azt akarom, hogy megszorongassuk őket.

- Egy döntetlent aláírna most?
- Gondolkodás nélkül. Szerintem az egy nagy eredmény lenne a számunkra, bár azért úgy is el lehet érni egy döntetlent, hogy utána azt mondjuk: csalódottak vagyunk, mert győzhettünk volna. De ha reálisak vagyunk, akkor azt kell mondani: fontosak a hollandok elleni meccsek, de a mi igazi riválisaink Svédország és Finnország, őket kell majd legyőzni hazai pályán.

- Bár ön nem volt csapattag akkor, de mit gondol, a tavaly nyári 6-1-es vereség nem fogja kísérteni a válogatottat?
- A hollandok a vébére, a magyarok szabadságra készültek akkor, szóval szerintem azt a meccset nem lehet összehasonlítani a mostanival.

- Melyik taktika vezethet eredményre, a bátor támadójáték vagy a bunkerfoci?
- A nyílt játék szerintem életveszélyes lenne, mert egyénileg nagyon jók. Ha egységesek leszünk és kisegítjük egymást, akkor lehet esélyünk, de majd Sanyi bá elmondja nekünk, hogy mit vár tőlünk. Ő felkészült a hollandokból, én is kíváncsian várom, hogy mi lesz a taktikánk.

- Mire gondolt, amikor kiderült, hogy az első számú kapus, Stekelenburg és az egyik legjobb mezőnyjátékos, Robben is kihagyja sérülés miatt a találkozót?
- Nem hiszem, hogy a kapusaik között olyan nagy különbség lenne, de Robben hiánya szerintem jó nekünk. Hétről hétre láthatjuk, hogy mennyire jó játékos, bevallom, örülök neki, hogy nem játszik.

- A harmincadik helyen álló svédek csak hattal előzik meg Magyarországot a FIFA-világranglistán. Valóban ilyen közel kerültünk hozzájuk?
- Én nem hiszek ezekben a számokban. Felőlem lehetünk hatvanadikak is, csak jussunk ki egy Eb-re vagy egy vb-re. Annak persze örülök, hogy egyre jobban áll a csapat, de a lényeg az, hogy nyerjünk.

- A Magyar Labdarúgó Szövetség tízéves stratégiai terve szerint a válogatottnak tíz éven belül két világeseményre is ki kellene jutnia. Ön szerint ez reális elvárás?
- Úgy legyen. Örülök, hogy ilyen nagy tervei vannak az MLSZ-nek. Azt lehet látni, hogy most nagyon komoly emberek álltak a labdarúgás mögé, mindenki a jobb magyar futballért dolgozik. Ez egy jó cél, és ha nem lenne cél, akkor csak egy helyben topognánk.