A jégen elhalkulnak a csipkelődő haverok

Utánpótlásvonalon a magyar curling legnagyobb sikerét aratta a női juniorválogatott, amely a prágai Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett. Egy ilyen eredményhez éveken át heti három-négy edzésre és elméleti felkészülésre is szükség van, az osztálytársak azonban inkább csak cikizik a lányokat, mert komolytalannak tartják a curlinget. De csak addig, amíg ki nem próbálják.

A tizenkét csapatos Eb-mezőnyben előzetesen a dánokat és az olaszokat emlegették favoritként, mellettük még az angolokat és a németeket várták az élbolyba, úgyhogy a magyar lányok igazi meglepetéscsapatként jutottak el a döntőbe, ahol végül 4-1-re kikaptak a dánoktól.

A Palancsa Dorottya, Miklai Henrietta, Szentannai Ágnes, Nagy Tímea, Kalocsai Vera összeállítású ötös egy éve állt össze, és áprilisban lett az edzőjük Rókusfalvy Orsolya, a közös munka pedig elég hamar beérett, annak ellenére, hogy az öt lány három különböző klubban szerepel, így együtt jóval kevesebbet tudtak készülni, mint külön-külön.

A curlingben két négyfős csapat azon versenyez egymással, hogy ki tud minél több követ a jégpálya túlsó végén lévő házba csúsztatni. A majdnem húszkilós köveket egy fogantyú segítségével indítja útjára az egyik játékos, akinek két társa egy-egy seprűvel tisztítja a jeget, amivel a kő sebességét és irányát tudják befolyásolni.

Miklai Henrietta, Palancsa Dorottya, Szentannai Ágnes, Kalocsai Vera és Nagy Tímea alkotta az ezüstérmes csapatot
(a képre kattintva galéria nyílik)

Egy meccs endekből áll, amelyekben a csapat minden játékosa két-két követ csúsztat. Az endet az a csapat nyeri, amelyiknek a köve a legközelebb esik az end végén a ház közepéhez, mégpedig annyi ponttal, ahány kővel ezt sikerült elérni. A meccs végén pedig az a csapat örülhet, amely tíz end eredményét összesítve több pontot ér el.

A desztillált víz miatt sokkal csúszósabb a jég

A curlingpálya jege tízszer olyan csúszós, mint a hokipályáé, amit úgy érnek el, hogy sima víz helyett desztilláltvíz-permetet spriccelnek rá. A curling elég költséges sport: egy kő ára 120 ezer forint körül mozog, egy meccsen a két csapatnak összesen tizenhat darabra van szüksége, ezt a pálya biztosítja; a seprűből a legolcsóbb 15, a legdrágább 40 ezer forint, a speciális cipő - amelynek egyik talpa csúszik, a másik tapad - szintén 40 ezerbe fáj, és ehhez jön még a pályabérlés. Az ország egyetlen curlingpályája a XI. kerületi Susulyka utcában található, egy óráért 16 500 forintot kell kicsengetni, igaz, a 21 éven aluliaknak csak ötezret, így az Eb-ezüstérmes csapat tagjai fejenként egy ezrest a közösbe dobva már edzeni tudnak.

A lányok hetente általában kétszer két órát edzenek, és vannak elméleti foglalkozások is, amikor a meccseken történteket elemzik. Emellett futással, valamint kardioedzéssel tartják kondiban magukat, hiszen a jégen is fontos az állóképesség, aki állt már végig iskolai ünnepséget, az tudja, nem kell ahhoz futni, hogy az ember elfáradjon.

A mentális tényezőknek és a taktikának ennél is fontosabb szerepe van, nem véletlenül szokták hívni a curlinget jeges sakknak. A négyfős csapatban előre meghatározzák a játékosok sorrendjét, utoljára általában a skip marad - bár a magyar férfi válogatottban a harmadikként lökő a skip -, aki nem söpör, csak csúsztat és irányít. Ő építi fel a taktikát, ő utasítja a söprűs embereket, hogy a kő a megfelelő irányba menjen, a söprűsök pedig a sebességért felelősek, ha például a kő elengedése után egyből söpörni kezdenek, annak az lehet az oka, hogy túl lassan csúszik a kő.

A söpréssel a kő irányát és sebességét is befolyásolni lehet
(a képre kattintva galéria nyílik)

A söprés kissé megolvasztja a jeget, a súrlódás kisebb lesz, aminek két lényeges hatása lesz a kőre: csökkenti a lassulást, tehát messzebbre jut, illetve nagyobb ívben kanyarodik. Alapvető fontosságú, hogy a csúsztató játékos megforgassa a követ, különben az magától elindul tetszőleges irányba. Az számít ideálisnak, ha a kő az elengedése után 2,5-3,5 forgással ér át a házba. A kő elengedése előtti mozgás, az úgynevezett kicsúszás elsőre talán nem tűnik nehéznek, de az alapozás során ezen van a legnagyobb hangsúly, hosszú hetekig nem számít, hova megy a kő, csak az, hogy a megfelelő technikát sikerüljön begyakorolni.

A felszerelés része egy stopperóra is, amely azért fontos, mert ha a skip azt mondja be a társának, hogy csúsztasson egy 3,6-ost, az azt jelenti, hogy 3,6 másodperc alatt kell a kőnek eljutni a backline-tól a hogline-ig, vagyis a kiinduló helyzetből addig a vonalig, ahol el kell engedni a követ, úgyhogy ezzel is lehet taktikázni. Meg azzal is, ha egy csapat nem a házba csúsztatja a köveket, hanem eltorlaszolja az odavezető utat, megnehezítve ezzel ellenfele dolgát. Meccs közben az edző nem kommunikálhat a csapattal, csak a szünetben adhat tanácsokat, de Rókusfalvy szerint ez nem probléma, mert mindent megbeszélnek előre, így váratlan esemény nem történik, ha például a csapat nagyon vezet, akkor az a taktika, hogy az ellenfél összes kövét ki kell ütni a házból.

Taktikai érzék és jó alkalmazkodó készség kell a skipnek

A magyar csapatban Palancsa Dorottya a skip, és Kalocsai Vera a helyettese, ők minden meccsen játszottak az Eb-n, de a többiek is legalább négyszer jégre léptek, és nem volt sértődés abból, hogy edzőjük kit hagyott ki. A lányok azt mondják, taktikai érzék és alkalmazkodó készség a skip két legfontosabb tulajdonsága. Palancsa hozzátette, ahhoz, hogy skip lehessen belőle, az is kellett, hogy megjöjjön az önbizalma, ami a játékára is jó hatással volt.

A curling nevet többször próbálták már magyarosítani, felmerült a csúszókorong és a jégteke elnevezés is, de végül minden maradt a régiben. A csúszókorong azért sem lett volna megfelelő név, mert már van egy ilyen sportág, amelyet egy búgócsigaszerű tárggyal játszanak.

A lányok közül a két legrutinosabb csapattag hat éve curlingezik, de a többiek is legalább két éve csúsztatják a köveket. Közös bennük, hogy mindannyian sportoltak előtte valami mást, ketten is aerobikoztak, volt, aki úszott és versenyszerűen kosarazott, és mindannyian ismerősök, barátok, családtagok révén ismerkedtek meg a curlinggel. A január 19-i Téli Sportágválasztón a curling is képviselteti magát, de Rókusfalvy azt mondja, egy ilyen esemény maximum egy vagy két új embert jelent a sportág számára, sokkal nagyobb az esély arra, hogy szájhagyomány útján, ismerősök révén jöjjenek olyanok, akik ki szeretnék próbálni a curlinget.

Magyarországon jelenleg nagyjából százötven igazolt curlingjátékos van, a sportág pénzigénye miatt inkább az a tendencia, hogy ez a szám csökkenni fog, mondta Rókusfalvy Orsolya. A visszaesésben a szövetségnek az a döntése is közrejátszott, hogy csak azok a csapatok játszhattak a bajnokság élvonalában, amelyeknek ificsapata is volt. Az edző azt mondja, ha valaki nulláról kezdi el a curlinget, annak három éven keresztül heti három-négy edzésre van szüksége ahhoz, hogy válogatottszintre eljusson, de a lányok példája mutatja, hogy ha valaki tehetséges, akkor két év is elég lehet.

Az Eb előtt a csapat azt tűzte ki célnak, hogy az első négybe jusson, és mivel a hatos csoportban a dánok mögött a második helyen végzett, így az elődöntőbe jutással már teljesültek is a tervek, és felszabadultan játszhattak. A lányok azonban nem álltak itt meg, a másik csoportban első helyen záró németeket 7-4-re verve ismét a dánokkal találták szemben magukat, és bár a döntőt elveszítették, egyáltalán nem szomorkodtak.

A lányok maguk tervezték a ruhájukat
(A képre kattintva galéria nyílik.)

"Az elődöntő vége és a döntő kezdete között csak másfél óránk volt, nem is tudtuk igazán megünnepelni a sikert, csak utána tudatosult bennünk, hogy mit is értünk el. Aki akkor érkezett, az nem tudta volna eldönteni, hogy ki nyert, mert a lányok ugyanúgy mosolyogtak a döntő után, mint előtte" - mondta Rókusfalvy, aki a csoportmeccseket még idegesen nézte végig, de az elődöntőben érezte, hogy nyerni fog a csapata, amely a döntőben is jól játszott.

A győztes meghívja a vesztest

Egyedül az zavarta a lányokat, hogy az elődöntőben legyőzött németek látványosan ellenük szurkoltak a döntőben, úgy tűnt, nehezen viselték, hogy a magyarok jobbak voltak náluk. Pedig a sportágra ez egyáltalán nem jellemző, sőt van egy olyan szokás, hogy a meccsek után a győztes meghívja egy italra a vesztest. Így aztán ismerkedni is lehet, feltéve, hogy sikerül közös nyelvet találni, mert a törökökkel elhalt azon a kommunikáció, hogy nem beszéltek angolul.

Ha már ismerkedés, a lányok sokszor meglepik a fiúkat, amikor kiderül róluk, hogy curlingeznek. "Ilyenkor jönnek a hülye kérdések, hogy mi ez egyáltalán, kell-e korcsolya hozzá, hogy lökünk-e, vagy söprünk, és a söprű miatt a takarítás felemlegetése is visszatérő elem" - mesélik, majd hozzáteszik, hogy az osztálytársak nagy többsége nem áll túl pozitívan a curlinghez, lenézik, nem tartják komoly sportnak. Erre általában azt felelik, hogy jöjjenek el, próbálják ki, és majd utána mondjanak véleményt, és volt már rá példa, hogy valakit sikerült ráébreszteniük: nem is olyan egyszerű curlingezni.

A lányok ruhája saját kompozíció, Magyarországon egyetlen női csapat sem hord szoknyát, de a nemzetközi mezőnyben a spanyolok és a lengyelek is hasonló öltözékben sportolnak.

Mivel a 21 éven aluli korosztályból csak Nagy Tímea öregedett ki, a többiek még három évig együtt játszhatnak a juniorok között. Azt is tervezik, hogy a közeljövőben mind az öten egy csapat színeiben versenyeznek majd, hogy a felnőtt országos bajnokságon együtt tudjanak indulni. Amelyik csapat megnyeri ugyanis az ob-t, az indulhat az Eb-n, legutóbb ez a Westbay SC Béres Alexandrát is felvonultató egysége volt, amely azonban a 2011-es feljutás után ugyanúgy nem tudott megragadni a legjobbak között, mint a szintén westbayesekből álló férfiválogatott.

Az akkori sikerek után az interneten és a nyomtatott sajtóban téma volt a curling, de a játékosok azt mondják, minden cikkért küzdeni kell. Ám ha a lányok így folytatják, nemsokára talán olimpián is találkozhatunk velük.