Garics György: Engem senki le se szart

Garics György magyarnak érzi magát, de az osztrák válogatottban játszik. A bordeaux-i 90 perc talán a szombathelyi születésű középpályás számára volt a legkülönlegesebb. 

Garics György, az osztrák válogatott magyar középpályása különleges helyzetből nézte végig a bordeaux-i Eb-meccset. Nemcsak azért, mert a pálya szélén ült a kispadon, hanem azért is, mert szülőhazája csapata volt az ellenfél.

"Egy Eb-meccs minden egyéb körítés nélkül is különleges lett volna, de az én ismert családi hátteremmel pláne az volt" – mondta a találkozó után az Origo tudósítójának Garics.

Magyar vagyok, osztrák mezben

Garics ezúttal is elmondta, amit a mérkőzés előtt az osztrák lapoknak nyilatkozott: "Én továbbra is magyarnak érzem magam, magyar vagyok, csak éppen az osztrák csapat mezében játszom, ami mögött egy érdekes sztori van, amit már többször próbáltam elmondani, de senkinek sem sikerült úgy leírnia, ahogy az valóban elhangzott."

Garics György itt éppen David Alabával edz pár nappal az Eb előtt Forrás: AFP/Tobias Schwarz

A szombathelyi születésű játékos tinédzserként került ki Ausztriába, és miután a magyar korosztályos válogatottakba egyetlen alkalommal sem hívták meg, inkább az osztrák színeket választotta.

„Az, hogy annak idején nem lehettem magyar korosztályos válogatott, az

az akkoriban a magyar focit irányító rendszer bűne.

Aki ismeri az akkori viszonyokat, pontosan tudja, hogy ment a játékosok meghívása. Engem senki le se szart, amíg a Rapidban osztrák élvonalbeli játékos nem lettem. Ha annak idején meghívnak a korosztályos válogatottba, akkor nekem eszem ágában sem lett volna az osztrák csapatot választani.”

Garics ma a Darmstadtban futballozik Fotó: Polyák Attila - Origo

A középpályás, aki később szerepelt az olasz élvonalbeli Napoliban, Atalantában, illetve a Bolognában is, az előző idényben pedig a Bundesligában 14. helyen végző Darmstadt játékosa volt, azt mondja, hogy mire felkeltette a magyar futballvezetés érdeklődését, már eldöntötte, hogy osztrák színekben fog szerepelni.

Nem a papája befolyásolta

„Mondják, hogy édesapám befolyásolt, de ez nem igaz, ez egyedül az én döntésem volt, mert úgy gondoltam, a további karrierem szempontjából ezzel járhatok a legjobban” – mondta a játékos, aki az Eb előtti napokban veszítette el az édesapját.

Garics azonban továbbra is szurkol a magyar válogatottnak, még akkor is, ha

most 90 percig nem lehettem magyar drukker”.

A mérkőzés legfontosabb pillanatai, miután Garics kedden nem lépett pályára, a találkozó előtti néhány percben voltak, amikor a csapatok felsorakoztak a himnuszokhoz: „Nem tudom, ki intézte el így, hogy Eb-meccsen találkozzon egymással a két válogatott, de biztos, hogy köszönettel tartozom érte. Harminckét évesen először hallottam egy focimeccsen a magyar himnuszt.”

Nem számoltak a bátor magyarokkal

Garics szerint a csapattársai le vannak törve, mert ha nem is kalkuláltak könnyed három ponttal („egy csapat sem jut ki véletlenül az Eb-re”) azért a vereségre aligha gondolt bárki is.

A magyar válogatott azonban alaposan meglepte ellenfelét.

„Nem számítottunk rá, hogy ennyire kombinatívan és ilyen bátran fognak játszani a magyarok. Magabiztosan, a labdát megjátszva építkeztek, és nem rugdosták folyton előre a labdát. Már láttunk erre utaló jeleket a németek ellen is, de ott azért több volt az előre vágott labda – persze az a német csapat, ami más kategória, mint az osztrák.

Az első öt-tíz percet leszámítva végig jobbak voltak nálunk.”

A játékos szerint egyik csapat számára sem dőlt el itt az Európa-bajnokság, mert ahogy kedden a magyarok meglepték az osztrákokat, úgy születhetnek még hasonló eredmények.

„Mindkét csapatra két nagyon nehéz meccs vár még. Mi nem adhatjuk föl, a magyar csapat pedig nem nyugodhat meg ezzel a három ponttal, mert akkor könnyen a kieső helyen találhatja magát a csoportkör végére.”