Felipe rám köszön, de a versenyből semmit sem látok

Reptér, hotel, pálya, hotel, pálya, hotel, reptér: a Forma-1-es szerelők szinte csak ennyit látnak a világból, amelyet pedig évente körbeutaznak. A munkájuk eszméletlenül pörgős, rengeteg lemondással jár, óriási tétje van, a sikerért mégis megéri. A Williamsnél dolgozó Jánvári Zsolttal, akinek a Kisvárdáról az autósport Szilícium-völgyébe vezető útját nemrég már bemutattuk, most arról beszélgettünk, hogy milyen az élet az F1 színfalai mögött, ahová ritkán lát be a kamera.

A Magyar Nagydíjon Paul di Resta indult Felipe Massa helyett. A Williams bal hátsó kerekénél fejhallgatóban álló szerelő Jánvári Zsolt Forrás: DPPI/Frederic Le Floc H

Hogy telik egy Forma-1-es szerelő napja? Melyik a legstrapásabb?

A péntek! Az nagyon melós, nem szeretjük. Már a két szabadedzés között is mindenfélét módosítunk az autón, hiszen tesztelünk is, illetve mérünk különféle dolgokat. Az edzések után teljesen újraépítjük az autók hátulját: másik váltó, néha másik motor is megy bele, ha nem romlik el semmi, ha viszont igen, azt nagyon rövid idő alatt meg kell javítanunk.

Ezért a péntek borzasztóan hosszú, általában hajnalig vagy a munkastop kezdetéig dolgozunk.

A munkastopos szabályt azért hozták, mert a gazdag csapatok megtehették, hogy minden autóhoz két legénységet foglalkoztattak, egy nappalit és egy éjszakait. Emiatt megszabták, hogy meddig szabad a garázsban tartózkodni, ezért eléggé rohamtempóban dolgozunk. Ez a tévében nem látszik, de reggel kezdjük a bokszkiállások gyakorlását, a felkészülést, a rádióteszteket, hogy mire az első szabadedzés elkezdődik, minden le legyen ellenőrizve háromszor, alá legyen írva, hogy ki tesztelte, mikor tesztelte, az autó fel legyen építve és programozva az előírt paraméterek szerint.

Hiszen darabokban szállítják, mindig a helyszínen kell összerakni.

Igen, ott építjük össze az alkatrészekből a megadott konfiguráció szerint: minden elemnek külön változata van a pálya karakterisztikájának megfelelően. Ugyanez érvényes az elektromos részre is: mit mérünk, hol mérünk, milyen paraméterekkel mérünk, azt hogy rögzítjük, hová megy az adat, ki láthatja... Melós és sziszifuszi!

Ez találó kifejezés. Mennyire sziszifuszi szervizelni egy F1-es autót, amelyben minden ki van centizve, nincs benne szinte egy köbmilliméternyi űr sem?

Nagyon, és a nehézség abban rejlik, hogy mindennek időben kész kell lennie. Az autó építése úgy zajlik, hogy vannak részek, amelyekhez egy bizonyos munkafázis, például a váltó felrakása után már nem férünk hozzá. Mire a srácok eljutnak a váltó beszereléséig, nekem 150 százalékig biztosnak kell lennem abban, hogy az autónak az a része kész van, mert utána óriási probléma, ha azt mondom, hogy hú srácok, valamit elfelejtettem! Volt rá példa sajnos, mindenkivel megesik.

Olyankor nem kérdés, hogy este ki fizeti a sört!

Nem jellemző, hogy ebből veszekedés vagy harag legyen, de senki nem örül neki, ha plusz másfél órát kell dolgoznia megfeszített tempóban.

Jánvári Zsolt tavaly óta dolgozik a Williamsnél szerelőként Forrás: Jánvári Zsolt

Hogy fogadják azt, amikor a versenyző összetöri az autóját, és ezzel jó pár óra plusz munkát sóz a nyakukba?

Megy a fejingatás, a sóhajtózás a rádióban, aztán nekimegyünk és megcsináljuk, hiszen ezt vállaltuk. Ő nem azért csúszott ki, mert velünk ki akart szúrni, hanem mert megpróbált a lehető leggyorsabban menni a pálya adott részén. Néha nem fér bele. Meg kell oldani, ez nem kérdés.

Ha valaki elkezd variálni azon, hogy túlóráznia kell, annak itt nincs keresnivalója. Ez nem az a szint.

Ha a kisujjamat kell hozzá levágni, akkor azt vágjuk le. Menni kell előre.

Van-e személyes kapcsolatuk a versenyzőkkel?

Persze. Nagyon szoros az időbeosztás, de akikkel eddig dolgoztam, mind nagyon kedves volt. Ők tudják, hogy az életüket teszik a kezünkbe. Ez speciális kapcsolat. A közvetlenül az autójukon dolgozó legénységgel kifejezetten közeli viszonyban vannak. Én nem tartozom ebbe, hiszen a vonal másik végén vagyok, személyesen nem találkozom velük olyan sokszor, de ismerik a háttércsapatot, személy szerint engem is. Ha Felipe (Massa) megérkezik, velem is beszélget, megkérdezi, hogy vagyok, mi újság, minden oké-e, mi volt a nyaraláson... Kezet rázunk, sok szerencsét kívánunk egymásnak, tehát nagyon családias a hangulat.

Ebből a szempontból mázlijuk is volt, legalábbis tavaly mindenképpen, hiszen Massa és Valtteri Bottas is kifejezetten barátságos, közvetlen srác.

Nagyon. Tavaly Bottas mellett dolgoztam, úgyhogy ő tulajdonképpen magyar nevelés! Mindketten jó fejek, nem feledkeznek meg rólunk. Ez egy kis család.

Mindkét autón dolgozik, vagy csak az egyiken?

Igyekszünk úgy összeállítani a menetrendet, hogy mindig mindenki ugyanazon az autón dolgozzon, hiszen össze kell szoknia a csapattal. A struktúra, a munkafolyamatok egyformák, de apróságokban minden vezető szerelő másképp szereti csinálni a dolgokat, amihez nekünk igazodnunk kell, mert így gördülékeny, és azért vannak különbségek a két autó között. Én az idén Felipe autójánál vagyok, de ha a szükség úgy hozza, természetesen be tudok ugrani a másikhoz is.

Ha a versenyző összetöri az autóját, mint itt Stroll Bahreinben, jön a fejingatás, a sóhajtozás - aztán a kemény munka Forrás: Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Hoch Zwei

Hányan vannak a Williamsnél villamossági szakemberek?

A versenycsapatnál hárman. Van egy rangidős kolléga, ő osztja be, hogy ki melyik futamot és tesztet csinálja, melyik autón dolgozik. Hármunk közül egy mindig otthon van, ő igyekszik a háttérmunkát, a logisztikát intézni. Óriási anyagmozgás van a háttérben, és nem csak az utaztatott technikában: három-négy poggyászt küldünk ki különféle alkatrészekkel, ha pedig hirtelen bejön egy tesztigénylés, hogy valamit meg kell mérni, és én vagyok otthon, akkor összekészítem hozzá a tervrajzokat, megépítem a vezetékköteget, vagy ha van raktáron, berakom, és kiküldöm nekik.

Ezek szerint nem utazik el az összes versenyre. Mennyin van ott?

Inkább azt mondanám meg, hogy mennyin nem! A jelenlegi felállás szerint egy évben négyet hagyok ki. Akkor a főhadiszálláson csinálom a háttértámogatást.

A munkastop bevezetése megkönnyítette a szerelők életét? Van egyáltalán szabadidejük egy versenyhétvégén? Ha igen, mivel töltik?

Alszunk! Ez a hivatalos verzió. Az a baj, hogy ebben a munkában nem akkor alszunk, amikor kell, hanem akkor, amikor tudunk. Vannak fiatalabb kollégák, akik nagyobb teherbírással rendelkeznek, ők bepróbálkoznak egy-két éjszakai mulatsággal. Kinek a vérmérséklete szerint, de jellemzően pihenünk.

Nem úgy kell elképzelni, hogy várost nézünk vagy turistáskodunk, mert nincs rá idő. Hiába járjuk be a világot, nem sok mindent látunk belőle.

Elmondom pár szóban: reptér, hotel, pálya, hotel, pálya, hotel, reptér. Ennyi. Persze nem panaszkodni akarok, néha azért pár órát le lehet csippenteni. A tengerentúlra igyekeznek korábban kiküldeni minket, mert segít az átállásban. Amikor egy hónap alatt négy időzónában van az ember, ott vannak bajok, ezt fizikailag is megérzi. Egyetlen plusz nap is számít, ha alkalmazkodni kell az új időzónához, és olyankor el lehetne menni valahová, csak hát az időeltolódás miatt akkor is inkább alszik az ember.

Az európai futamok helyszínére mikor szoktak megérkezni?

Három csoportban megyünk. A futam előtt egy héttel, vasárnap érkeznek azok, akik felépítik a motorhome-okat, a kiszolgálóegységeket, de ez egy teljesen külön stáb. A versenycsapat két részletben érkezik. Az első a korai egység, akik kedden landolnak. Azonnal irány a pálya, már aznap elkezdjük felépíteni a garázst, hiszen azt üresen kapjuk. A teljes belső struktúráját, a falakat, az elektromos és levegőrendszert, a hidraulikát, a kommunikációs hálózatot mi rakjuk össze. Ez két napba telik. Az autók általában szerdán este érkeznek meg, csütörtök reggel kezdünk dolgozni rajtuk. Húzós.

És a futam után?

A verseny még le sincs intve, amikor mi már pakolunk.

Van egy kialakult rutinja, hogy mit lehet elkezdeni korábban bontani. Amire nincs szükség, az azonnal megy a kamionba, mert iszonyatosan sok anyagot kell megmozgatni, rendszerezni. Az nemcsak úgy van, hogy behajigáljuk, aztán helló, hanem mindent úgy kell elrakni, hogy a következő versenyen megint össze tudjuk építeni. Amikor leintik a futamot, még az autóval is foglalkozunk, de aki szabad, és ráér, annak más feladatai vannak. Ez a rész nagyon aprólékosan meg van szervezve, mindenki tudja, hogy mi tartozik hozzá, és azoknak mikorra kell kész lenniük, mert megadott sorrendben mennek be a kamionba.

A pakolásban Ön is részt vesz ezek szerint.

Értelemszerűen. Megvannak a kis dobozaim. Ha azok nem készülnek el időben, akkor megint nem kérdés, hogy este ki fizeti a sört! Mindig hétfőn kora reggel utazunk haza.

Komoly gyakorlás és edzés kell ahhoz, hogy az idén ilyen sok versenyen a Williams legyen a leggyorsabb a bokszban Forrás: DPPI/Frederic Le Floc H

És mit csinálnak két verseny között? Sokan azt hiszik, hogy a Forma-1-es csapatok tagjai tulajdonképpen csak a nagydíjhétvégéken dolgoznak.

Az a baj, hogy nagyon sűrűn vannak a versenyek. Úgy a legegyszerűbb megfogalmazni, hogy amikor az autó a gyárban van, akkor mi is ott vagyunk. Szervizelni kell őket, fel kell őket készíteni a következő versenyre, ami két-három nap nagyon kemény, megfeszített munka. Plusz mellette vannak a fizikai edzések és a gyakorlások is.

Jó is, hogy ez felmerült: a szerelők komoly fizikai munkát végeznek, ráadásul az olyan helyszíneken, mint Malajzia, pokoli hőség van a garázsokban. A csapat számukra is előír edzéseket?

Igen, nagyon figyelnek erre. Külön szakemberek vannak rá, specialisták, edzők, sportorvosok. Saját, komoly edzőtermünk van a cégnél, gyakorlatilag kötelező bejárnunk. Úgy intézik, hogy meg is érje. Felméréseket nem kell csinálni, mert heti háromszor edzésünk van, látszik, ha valaki nem bírja a strapát. Az esélyt sem kapjuk meg az ellustulásra, még a versenyhétvégéken is van két kötelező edzésünk, általában csütörtökön és szombaton. Ez mindig másból áll, igyekeznek jól összeállítani az edzéstervet.

Nem véletlenül a Williams a leggyorsabb a bokszkiállások során, e mögött nagyon komoly munka van.

A fizikai felkészítés is azokra a mozgástartományokra irányul, amelyek hozzásegítik a szerelőket a gyors kerékcseréhez, amikor nagy súlyokat kell nagyon rövid idő alatt és precízen megmozgatniuk. Az idén a kerekek is nehezebbek lettek, ezért a téli időszakban heti plusz egy edzés volt kifejezetten az emeléshez szükséges izomcsoportok fejlesztése érdekében. Abban a 2 másodpercben óriási erőfeszítést kell tenni, és a srácok nem törődnek vele, hogy hol fáj vagy húzódik nekik, elvégzik a dolgukat. Komoly tudomány van mögötte. Rengeteget futunk a stresszlevezetés és a fizikai állóképesség fejlesztése miatt is.

A szezon közben szinte folyamatosan úton vannak. Kapnak egyáltalán szabadságot?

Járni jár, csak nem jut! Törvényi előírás, hogy hét ledolgozott munkanap után kötelező egy szabadnap. Ezeket akkor vesszük ki, amikor tudjuk, nem akkor, amikor szeretnénk. Jellemzően a két szezon között, decemberben és januárban. Év közben nincs rá lehetőség. A verseny után általában egy szabad napunk van, mert amíg az autók nem érnek haza, addig minket nem hívnak be a gyárba, csak ha különösen indokolt. Igyekeznek minden lehetőséget megadni a szabadidőre, hiszen nagyon sokat kérnek, ezért ha nincs rá szükség, akkor nem dolgoztatják a versenycsapatot.

Lance Stroll bakui 3. helyét a Williams szerelői a saját sikerüknek is érezték Forrás: AFP/Andrej Isakovic

Mennyire érzik magukénak a versenyzők pályán elért sikereit? Például amikor Lance Stroll Bakuban feljutott a dobogóra, azt hogyan élte meg?

Az a verseny nagyon jó példa volt, hiszen miközben Lance a dobogón végzett, Felipe kiesett. Az egyik szemem sírt, a másik nevetett. Egyrészt nagyon össze voltunk borulva, mert Felipe nyerhetett volna: az a pálya azokkal a körülményekkel láthatóan feküdt az autónknak. Őt sajnos műszaki hiba miatt ki kellett hívnunk, ezért borzasztóan szomorúak voltunk, ezt férfiasan meg kell mondanom. Másrészt örültünk a dobogós helyezésnek.

Ez egy nagyon fura érzés, de maximálisan a sajátunk, hiszen mi is a vérünket és a verítékünket adjuk a sikerért.

A csapaton ugyanolyan sok múlik, mint a pilótán vagy az autón. Egyszerűen túl sok áldozatot hozunk ahhoz, hogy ne érezzük magunkénak. Ez inkább egy életforma, mint munka.

A pilóták vannak a rivaldafényben: ha kicsúsznak, az egész csapat erőfeszítései hiábavalóak voltak. De mi történik, ha Ön ront el valamit? Mekkora a tét?

Nagy. Azért, mert amit én csinálok, annak sok része közvetlen FIA ellenőrzés alatt van. Rengeteg olyan ok van, amiért ki lehet zárni valakit a versenyből, és ezek egy jelentős része pont az elektromos területre esik, azt nagyon komolyan veszik és ellenőrzik. Meg van szabva, hogy mit, milyen paraméterek között lehet, tehát ha én elütök egy számot mondjuk az üzemanyag-áramlásra vonatkozóan a szabványos szenzoroknál, ha valamit nem előírásszerűen programozok fel, az azonnali kizárással jár. Úgyhogy mindent ötször, hatszor, hétszer, nyolcszor ellenőrzünk. Ha van öt perc szünetem, egy kávé mellett még egyszer átnézek mindent. Naponta sokszor ellenőrzöm önmagamat, mert óriási a tét.

Ez a munka teljes elhivatottságot, rengeteg lemondást és utazást követel. Mi hajtja mégis, amiért érdemes meghozni ezeket az áldozatokat?

Nyerni! Ez nem is kérdés. Versenyezni, győzni, ott lenni. Nekünk nem csak az a győzelem, ha megnyerjük a versenyt, hiszen egy autó legfeljebb annyira lehet gyors, amennyire annak tervezték. A mi feladatunk az, hogy a saját területünkből kihozzuk a maximumot, ne rajtunk múljon a teljesítménye.

Ez verseny az idővel, a másik autó szerelőivel, a kollégámmal, hogy én csináljam jobban és gyorsabban, de a vége mindig az, hogy nyerni kell.

A bakui 3. hely is elmondhatatlan élmény volt. Igazából nem tudom, tulajdonképpen mi hajt. Hála istennek az életem során rengeteg futamgyőzelemben volt részem más szériákban. Amikor az autódat az 1. helyen intik le, az abban a pillanatban mindent megér.

Végső soron tehát a szerelők is ugyanolyan kompetitív személyiségek, mint a versenyzők, csak a saját területükön?

Igen, ezt más hozzáállással nem is lehet csinálni.

A pilótáknak a közvetlenül az autójukon dolgozó szerelőkkel a legszorosabb a kapcsolatuk, de a többiekkel is személyes viszonyban vannak Forrás: Origo

A versenyzők, a mérnökök jönnek-mennek a csapatok között. Mennyire van hasonló átjárás a szerelők körében?

Ez nálunk is ugyanúgy működik. Kisebb léptékben, az újságírók nem írnak róla, de a jelenség hasonló. Megkeresik az embert más csapatoktól is, jönnek ajánlatok, puhatolózások, kérdések. Két-három olyan alakulat van, amelyik általában felszívja az újoncokat, a Williams az egyik. Az a jellemző, hogy innen egy-két év elteltével mozdulnak tovább az emberek.

Mennyire bajtársias közeg a Forma-1? A rivális csapatok szerelőivel haverkodnak?

Igen, mert egyrészt a nagy átjárás miatt mindenki majdnem mindenkivel dolgozott már, főleg az idősebbek, másrészt a paddockban ellenfelek vagyunk, nem ellenségek. Segítünk egymásnak.

Volt rá példa, hogy én magam segítettem ki alkatrésszel vagy alapanyaggal egy rivális csapatot, de ezt ők is ugyanúgy megteszik velünk.

Teszten is, versenyen is előfordul az ilyesmi, és én ennek a bajtársiasságnak nagyon örülök. Nem azért vagyunk ott, hogy ellenségeskedjünk, hanem versenyezni mentünk. A pályán kell eldőlnie a küzdelemnek. Nyilván a saját érdekeinket kell szem előtt tartanunk, de például egy nyomásmérő csövet simán kölcsön adok egy másik csapatnak. Ez így működik.

Mi a helyzet például a Force Indiával? Elvileg ők a közvetlen ellenfelük, bár most jóval több pontjuk van...

Nem szeretjük őket! (Nevet.) Utáljuk őket, de ha odajönnek, és kölcsönkérnek egy AS 109-es csatlakozót, akkor adni fogok nekik.

Tegyük fel, hogy Esteban Ocon kilöki Felipe Massát! Akkor milyen szemmel néznek a Force India szerelőire?

Hát, először a rádión megbeszéljük, hogy ki melyiket üti, a verseny után megyünk át hozzájuk! A kedélyek lenyugszanak a futam alatt, nem jellemző, hogy bármilyen atrocitás lenne. Megesik az ilyesmi, ilyenkor csuklanak a felmenők, de nem megyünk át verekedni. Ez oda-vissza így megy, ők is ugyanúgy éreznek velünk kapcsolatban. Nagyon utáljuk egymást, de nem mutatjuk ki! (Megint nevet.)

Említette, hogy ez nem is annyira munka, mint inkább életforma. Ennyi utazás mellett lehet az embernek magánélete?

Ez nagyon sarkalatos kérdés. Nem igazán. Vagy különösen megértő partner kell, vagy olyan, aki ugyanebben az üzletágban dolgozik. Sokat vagyunk úton. Bár a csapatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az emberek minél több időt tudjanak a családjukkal tölteni, necces a dolog.

A kollégáim között több az olyan, akinek nincs családja, vagy már elvált, mint az olyan, akinek van.

Azért jó, ha az ember társa is a Forma-1-ben dolgozik, mert iszonyatosan megbecsülik az otthon maradókat. Nagyon értékeljük a tőlük kapott támogatást. A kisgyerekeket el kell vinni bölcsibe, óvodába... Rendszeres a Skype-os beszélgetés a könnyező apukák és a születésnapos kislányuk között, akit csak az autó mellől tudnak felköszönteni. A kollégák állandóan mutogatják egymásnak a családi fotókat, mesélik, mi van otthon. Valahol szép is ez, kicsit össze is tarthatja a családot, de nagyon nehéz.

Kicsit olyan, mint a katonaélet, nem?

Igen. Akik ilyen párt választanak, azért többnyire kitartanak egymás mellett.

A Forma-1-et sokan a flancolással azonosítják. Önöket mennyire kényezteti el a Williams, hol szállásolják el a szerelőket?

Igyekeznek maximálisan mindent úgy alakítani, hogy nyugodt körülmények között tudjuk pihenni. A sport exkluzivitásához mérhető ellátást biztosítanak úgy a catering, mint a szállás terén. Nem panaszkodhatunk. Külön főznek ránk, odafigyelnek arra, hogy mit eszünk. Még egy kávét sem főzhetek meg magamnak, mert ott vannak a cateringesek, és megcsinálják, hogy én ne azzal foglalkozzak. Ezt el is mondták az elején. Én magyarként hozzá vagyok szokva, hogy kiszolgáljam magamat, nem várom el mástól, de megkaptam a csajoktól, hogy üljek le, majd ők megoldják. Törődjek az autóval, az a dolgom!

Nem a zsebében akarok turkálni, de nyilván sokak számára érdekes lehet a kérdés, hogy anyagilag jobban megéri egy F1-es csapatnál dolgozni, mint ha a civil szektorban végezne hasonló munkát?

Nagyon sokat kérnek, de rendesen meg is fizetik.

Erről amúgy nem beszélhetek a szerződésem szerint. A rengeteg utazásért, távollétért és a nagy felelősségért, meg a titoktartás érdekében is igyekeznek arányos juttatásokat adni, hogy az emberek lehetőleg ne akarjanak elmenni máshová.

Massa is elbeszélget a szerelőkkel, amikor megérkezik Forrás: DPPI/Florent Gooden

Magyarországra nyilván haza jön, úgyhogy azt most vegyük ki a számításból, de melyik versenyre szeret a legjobban, és melyikre a legkevésbé járni?

Ne vegyük ki, a magyar a kedvencem! Azon kívül Spa, mert ahhoz nagyon jó emlékeim fűződnek még a McLaren-es korszakból. Több futamgyőzelmet is arattunk ott. Szeretem a várost és a pályát is. A legkevésbé talán Malajziába és Szingapúrba megyek, a gyilkos időjárás miatt. Az ember áll egy helyben, nem csinál semmit, mégis folyik rajta a víz. Nagyon jó verseny, de iszonyatos a hőség.

Volt-e része valamilyen meredek helyzetben?

A legutóbbi sztorim óriási rohanás volt, 3 másodperc alatt kellett megmentenünk a versenyt.

Bakuban már kint volt a rajtrácson az autó, és nem találtak egy vezetéket a gumifűtéshez. Én még bent voltam a garázsban, mivel nekem is van egy külön beosztásom, hogy mikor hová kell mennem. Csináltam az én kis dolgaimat, amikor láttam, hogy egy kolléga rohan vissza. Ez nem jó jel. Beszaladt hátra, és odajött hozzám, hogy most rögtön, azonnal! Hol ez a vezeték? Mondtam neki, hogy nem tudom. Amit oda kellett adnom, azt odaadtam, az ellenőrzési listán ki van pipálva, alá van írva. De ő nem találja. Mondtam neki, hogy oké, semmi gond, milyen vezeték kell? Tíz perccel a rajt előtt nekiálltunk legyártani.

Közben a rádión szóltam a többieknek, hogy addig az én dolgomat vegye át a másik autón dolgozó kolléga, én nem tudok menni, ha kell még valami, azt csinálja meg a mérnök. Ilyenkor mindenki látja, hogy pánik van, de nem mindenki hallja. Odaállnak az ember háta mögé, és nézik, hogy mi történik. A rádión meséltem az elektromos részlegnek a sztorit, hogy nyugi, megoldjuk, legyártjuk gyorsan, senkinek nem kell idegeskednie, de ők nem hallják a mi csatornánkat. Odajött a főnök, és kérdezte, mi a gond. Elmagyaráztam neki, megveregette a vállamat, mondta, hogy oké, csináld! Azért izzadságból összehoztunk 2 kilót a tíz perc alatt. Rohanás vissza a rajtrácsra! Nagyon-nagyon neccesen sikerült, de ahogy megérkeztem az autóhoz a számítógépemmel, leraktam, bedugtam és ment minden. Vannak ilyen kalandok.

Mit szólt, amikor látta, hogy Kimi Räikkönennek Bakuban elfelejtették odaadni a kormányát a Ferrari szerelői?

Massa nekem is integetett már azért, hogy vigyem onnan, minek raktam oda. Óriási a pörgés. Ez kívülről nem látszik, de köztünk folyamatosan zajlik a kommunikáció. Mondanak és kérdeznek mindenfélét, hogy melyik érték milyen, mennyi a hőfok...

Kint a rajtrácson 24 értéket figyelek folyamatosan, és azokat kommunikálnom is kell.

Különböző eljárások vannak, motormelegítés, stb. Néha kicsit elveszünk az információk között. Nekem hat rádiócsatornám van nyitva. Ennyien tudnak beszélni hozzám, és amikor hatan mondják neki egyszerre a magukét, akkor néha elveszik az ember. Ilyenkor megesik, hogy elfelejtünk valamit odaadni, vagy elvenni, bekapcsolni. Ezeken általában átgördülünk, nincs veszekedés.

A versenyből mennyit lát?

Konkrétan egyáltalán nem látom. A rajtot fél szemmel nézzük, de ennyi. Én folyamatosan a telemetriát figyelem, csak arról veszem észre, ha gond van, hogy kisimul a görbe. Akkor felpillantok, hogy mi van, de többnyire legfeljebb a visszajátszást látom. Van hátul egy tévé, ahol a vendégek követhetik a versenyt, de nekem a számítógép képernyőjére kell tapadnom. Két monitort, iszonyatos mennyiségű adatot figyelek megállás nélkül, és közben folyamatos kommunikáció megy oda-vissza, hiszen a mérnökök azokból az adatokból számolnak, amit mi szolgáltatunk nekik. Utólag persze megnézem a versenyt. Mindenkinek el szoktam mondani, hogy ne árulják el, mi történt! Hogy ki hányadik lett, azt tudjuk, de én később szoktam visszanézni a versenyt, amikor van rá időm. Általában csak napokkal utána.

Hogyan jutott el Jánvári Zsolt a Forma-1-ig? Ezt ebben az interjúban mesélte el.

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!