MELBOURNE, AUSTRALIA - MARCH 13: A general view of the circuit before practice for the F1 Grand Prix of Australia at Melbourne Grand Prix Circuit on March 13, 2020 in Melbourne, Australia. (Photo by Robert Cianflone/Getty Images)
Vágólapra másolva!
A világ gazdasága és számos sportága megsínyli a koronavírus-járványt, ezalól nem kivétel a Forma-1 sem, amely még nem is tudta elindítani a 2020-as szezonját. Egyelőre senki sem tudja, hogy egyáltalán lesznek-e versenyek, és ha igen, mikortól. Végigvettük, hogy mit tudunk biztosan a kialakult helyzetről, és mik lehetnek a lehetséges forgatókönyvek a folytatásra.
Amikor az F1-es mezőny repülőre ült, hogy elutazzon a március 15-i ausztráliai szezonnyitóra, még senki sem gondolta, hogy nemhogy Melbourne-ben nem fognak felbőgni a motorok, hanem hamarosan biztossá válik, hogy legalább júniusig nem lesznek versenyek. A sportág vezetése még jóval az idényrajt előtt elhalasztotta a Kínai Nagydíjat, majd miután a melbourne-i paddockban a McLaren csapat egyik tagjának pozitív lett a koronavírus-tesztje, az ausztrál futammal is megtette ugyanezt.
Nem sokkal ezután jött a bejelentés, hogy Bahreinbe és Vietnamba sem utazik a mezőny, a legkorábban május 3-án, Hollandiában indulhat el a szezon. A májusi európai futamok halasztása azonban már ekkor is több mint valószínűnek tűnt, csak idő kérdése volt, hogy ezeket is arréb tolják, a Monacói Nagydíjat ráadásul törölték is, így 1954 óta először nem látogat el a hercegségbe a Forma-1. Jelen állás szerint leghamarabb június 7-én láthatunk futamot, de hogy valóban lesz-e ekkor nagydíj Azerbajdzsánban, még senki sem tudja.
Mivel nincsen biztos prognózis arra vonatkozóan, hogy a koronavírus-járványnak mikorra lehet vége, az F1-es szezon kezdetét is bizonytalanság fogja körüllengeni, amíg számottevő javulást nem tapasztalhatunk. A legtöbb országban még nem tetőzött a vírus, sok helyen még az elkerülhetetlennek látszó tömeges megbetegedések sem kezdődtek el, így a legoptimistább forgatókönyvek szerint is hónapokba fog telni, mire olyan szinten normalizálódhat a helyzet, hogy újraindulhasson az élet.
A Forma-1 helyzete mindaddig képékeny lesz, amíg az országok fel nem oldják a különböző utazási korlátozásaikat, hiszen a mezőnynek egy vagy két hetente másik helyszínen van jelenése.
Jelen állás szerint tehát június 7-én, az Azerbajdzsáni Nagydíjjal indulhat el az idény, de hogy el is indul-e, azt vélhetően csak pár héttel a bakui futam előtt tudjuk meg biztosan, feltéve persze, hogy addig nem halasztják el ezt a versenyt is.
Amennyiben ekkor zavartalanul el tud indulni a szezon, a becslések szerint akár 17 futamot is megrendezhetnek az eredetileg tervezett 22-ből,
amivel egy, a 90-es évek végén, 2000-es évek elején teljesen megszokott futamszámú szezont kapnánk (2004-ben rendeztek először 17-nél több futamot az F1 történetében).
Rövid fejszámolással megkapjuk, hogy a 22-ből eddig 6 futamot halasztottak el, egyet pedig töröltek, tehát a 17 versenyhez is legalább kettőt be kellene pótolni. A legnagyobb esélye természetesen a kevesebb logisztikát és utazást igénylő európai futamoknak van arra, hogy időpontot találjanak nekik a későbbiekre, a Holland Nagydíjat a kötelező nyári gyárbezárások előrehozása miatt az augusztus 2-i Magyar Nagydíj után, vagy az augusztus 30-i Belga Nagydíj előtt is pótolhatnák, a nyár utolsó hónapjába pedig akár a Spanyol Nagydíj is beférhetne.
Kicsi az esély arra, hogy a szezonnyitó ausztrál versenynek új időpontot találjanak, ezt maguk a szervezők is elismerik,
míg szintén nem nagyon látni a Kínai Nagydíj helyét sem, habár az alapján, hogy a szomszédos Vietnami Nagydíj szervezői közleményben tudatták, hogy jelenleg is az új időpontról tárgyalnak a jogtulajdonossal, akár még Sanghajnak is találhatnak új helyet. Így marad egy futam, a bahreini, amelyet szintén elhalasztottak, ezt a versenyt legnagyobb eséllyel a szezonzáró Abu-dzabi Nagydíj előttre ütemezhetik be.
Egy dolog biztos: a jogtulajdonos Liberty Media minél több futamot szeretne, miután a sportág két legnagyobb bevételi forrása a versenyrendezési díjak, illetve a TV-közvetítés jogdíjai.
Előbbit mondjuk abban az esetben is megkapják, ha egy adott helyszín maga dönt úgy, hogy nem rendez futamot, azonban ha a sportág vezetői hátrálnak ki, ettől az összegtől is elesnek. Ahhoz pedig, hogy a televíziós társaságok a teljes összeget kifizessék a jogokért, minumum 16 futam kell, ez alatt arányosan csökken az F1 bevétele. Nem véletlen, hogy a csapatok beleegyeztek abba, hogy nem kell a hozzájárulásuk a versenynaptár alakításához, hiszen az ő bevételeik is nagyban függnek az F1 bevételeitől.
Joggal merül fel a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha nem indulhat el a szezon júniusban, és akár mondjuk szeptemberig nem tudnak futamot rendezni?
A szabályok értelmében nyolc futamra van szükség ahhoz, hogy világbajnokot lehessen hirdetni, így akár még szeptember végén, Szingapúrban is kezdődhet a szezon,
feltéve, hogy az elhalasztottak közül egy versenyt még be tudnak szorítani erre az időszakra. Ebben az esetben ugyanakkor még az is elképzelhető, hogy nem decemberben érne véget az idény, hanem átcsúszna a 2021-es naptári évbe, miközben a 2021-es idény rajtjtát kissé eltolnák.
Abból a szempontból ennek nem lenne akadálya, hogy az F1 megegyezett a csapatokkal a 2021-es technikai reformok 2022-re halasztásáról, a technikai szabályok változatlanok maradnak jövőre, több területen pedig fejleszteni sem lehet majd, hogy így tartsák kordában a költségeket.
Mindez azt jelenti, hogy a téli szünet lerövidülése esetén sem kerülnének olyan gondba a csapatok, hogy nincs kapacitásuk befejezni a 2021-es kocsikat,
hiszen lényegében ugyanazokkal az autókkal fognak rajthoz állni jövőre is, mint az idén. Ezt a forgatókönyvet azonban mindenki szeretné elkerülni, az F1 célja, hogy még ha csonka szezont futva is, de az idei évben megrendezze a sportág történetének 71. idényét.