Negyven éve volt utoljára ilyen bizonytalan az F1 jövője

Most az a kérdés, mikor lesz bajnokság. Amikor legutóbb ekkora bizonytalanság volt, a kérdést az jelentette: hány bajnokság lesz? A csapatok közötti hatalmi játszma ugyanis kettészakadással fenyegetett negyven esztendeje, az 1980-as évek elején. Múltidéző.

Az autósport csúcskategóriájában folyton találhatók levegőben lógó dolgok, de rendszerszinten ritka az olyan totális homály, mint ami a 2020-as bajnokság kezdetének időpontját övezi. Ehhez fogható bizonytalanságot még az 1955-ös Le Mans-i tömegbaleset sem szült, amely után négy versenyt előbb elhalasztottak, majd töröltek.

A Forma-1 jövője alighanem csak egyszer, az 1980-as évek elején volt ennyire bizonytalan:

akkor nem az volt a kérdés, mikor lesz bajnokság, hanem hogy hány lesz.

A guillotine alá nem futamokat küldtek egymás után, hanem félő volt, hogy a bajnokság egységét.

Pillanatkép az 1980-as év bokszutcájából Forrás: AFP/Stf

A csapatok hatalmi játszmája ugyanis a versenysorozat kettészakadásával fenyegetett, ez volt a FISA-FOCA háború. Tisztázzuk gyorsan, a betűszavak mit takarnak:

FISA: Fédération Internationale du Sport Automobile

A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) korábban ezen a szervezeten keresztül irányította az autóversenyzést. A „gyári", nem brit csapatok (Alfa Romeo, Ferrari, Renault) támogatták a döntéseit.

FOCA: Formula One Constructors Association

A „magánkézben" lévő, főleg brit, Cosworth motort használó csapatok (például a Brabham, Lotus, McLaren, Tyrrell, Williams) szövetsége.

Két táborban az ellenfelek

A Forma-1 az 1970-es évtizedben vált jól termelő gépezetté, a bevételek és a díjak ugrásszerűen emelkedtek. A kondérból persze egyre többen egyre többet szerettek volna meríteni, így az irányításért is megindult a küzdelem. Ez alapból a hivatalos szerv, az FIA alá tartozó FISA kezében volt, ám a döntéseit nem mindenki nézte jó szemmel, és a Bernie Ecclestone vezette FOCA egyre erősebb ellenpólusként jelent meg.

A rámenős Ecclestone azzal vívott ki elismerést és ágyazott meg későbbi hatalmának a sportágban, hogy rafkósan egyre több pénzt préselt ki a rendezőktől és a televíziótársaságoktól a fellépésért cserébe, amiből a csapatoknak szintén egyre több jutott. Állítólag saját csapata, a Brabham szó szerint minden lesöprő csodafegyverét is azért tetette raktárba, hogy ne veszítse el a riválisok a támogatását.

A Renault a FISA mögött állt, a Ligier és a Williams a FOCA tagjaként elégedetlen volt a döntésekkel Forrás: Getty Images/Paul-Henri Cahier/Paul-Henri Cahier

A FISA 1978-ban kinevezett új elnöke, Jean-Marie Balestre megelégelte, hogy az F1 hivatalos felügyelő szerve helyett más is dirigál, és hamarosan egyre több frontvonal alakult ki. A FISA mögé beálltak az autógyárak csapatai, a Ferrari, a Renault és az Alfa Romeo, a FOCA pedig az elsődlegesen a versenyzésből élő csapatok gyűjtőhelye lett.

Kikből áll az FIA? Egy rakás senkiből

– hangzik Ecclestone véleménye a róla szóló életrajzi könyvben, amit Balestrével is közölt. – Kinevezték magukat különböző posztokra, és azt hiszik, övék a versenyzés világa, holott az egész valójában csak klubok gyülekezete szerte a világból, melyek öntelt tagjai vérszívóként élősködnek a sporton."

Bojkott- és törésveszély

A felek egy darabig csak kóstolgatták egymást kisebb kellemetlenségekkel – Balestre például megtiltotta a csapatoknak, hogy hivatalosan szponzorok nevét viseljék, és azt is, hogy versenyszervezőkkel tárgyaljanak –, de 1980-ban már nem vaktölténnyel lövöldöztek.

Az első lövések májusban dördültek el, amikor a Belga és a Monacói Nagydíjon a FOCA tagjai visszatartották a pilótáikat a futam előtti össznépi eligazításról. Ezeket a megbeszéléseket az év elején tette kötelezővé a FISA, csakhogy a FOCA jogászai észrevették, hogy a szabálykönyvből valahogy kimaradt a módosítás. Balestre válaszul (az első vétségért 2, a másodikért 5 ezer dollár) pénzbüntetést szabott ki a renitensekre, majd a szuperlicencek elkobzásával fenyegette meg őket, amíg nem rendezik a tartozást. Ecclestone erre bojkottot helyezett kilátásba a következő helyszínre, a június eleji Spanyol Nagydíjra.

A feszültségen érezni lehetett, hogy mindez csak ürügy a konfliktusra, itt nem a csekkekre írt dollárok ezrei jelentették a tétet, hanem a hatalom.

„Aggódok Ecclestone és Balestre konfliktusa miatt, mert ez megölheti a Forma-1-et. Komolyan. Az eligazításnak semmi köze hozzá" – nyilatkozta Patrick Depailler.

Egyik oldal sem engedett, pedig a szervezők is próbálták rendezni a helyzetet azzal, hogy kifizetik a pilóták büntetését. A FISA erre nemet mondott és kikötötte, hogy az összeget a versenyzőktől várják. A FOCA-val korábban leszerződő spanyolok a király nyomására pénteken megnyitották a kapukat, a FISA képviselőit pedig rendőrökkel vezették ki rajta. Az első gyakorlás két és fél órás késéssel kezdődött, de egy tudósítás szerint többen voltak a bokszutcában, mint a nézőtéren.

Carlos Reutemann (Williams) a világbajnokságba nem beszámító Spanyol Nagydíjon Forrás: Getty Images/Bernard Cahier/Bernard Cahier

A versenyt megtartották – a hivatalos szuperlicenc hiánya így nem volt baj –, de a Ferrari, a Renault és az Alfa Romeo (+az Osella) nélkül, és Balestre bejelentette, hogy az eredmény nem számít bele a bajnokságba. A visszalépő istállók azért készenlétben tartották az autóikat, hátha megoldódnak a problémák.

„Azt hiszem, a FOCA el akar szakadni. A FISA korrekt – mondta a pilóták szakszervezetének elnöke, a ferraris Jody Scheckter.

Balestre követett el hibákat, ahogy mindenki, de úgy vélem, a sportágnak egy hozzá hasonló vezetőre van szüksége, aki nem a háttérben csücsül.

Utána fennakadás nélkül ment tovább a bajnokság, de a viszály egyre jobban elmérgesedett. Olajt öntöttek a tűzre Balestre bejelentései is több új szabályról. Ezek a támogatóinak, a gyári csapatoknak kedveztek, ugyanis a leszorítóerőt drámaian növelő, padlólemez melletti úgynevezett szoknyák betiltása egyértelműen őket segítette, mert nem fejlesztették tökélyre úgy, mint például a Lotus.

Jochen Mass (Arrows) a világbajnokságba nem beszámító Spanyol Nagydíjon Forrás: Getty Images/Paul-Henri Cahier/Paul-Henri Cahier

A súlyhatár tervezett megemelése szintén a Cosworth szívómotorjait használó briteknek ártott – az autógyárak konyhájában közben már javában főzték, vagy már el is készült az erősebb, egyben nehezebb turbómotor.

A dühös FOCA 1980 végén World Professional Drivers Championship saját, szakadár bajnokságot hirdetett ki a következő évre.

„A világbajnokság sokkal jobb és népszerűbb lenne, ha profik szerveznék. Remélem, a FOCA irányítani tud egy saját verziót. A Ferrari, az Alfa Romeo és a Renault csatlakozhat, ha szeretne. A jelenlegi módon nem folytathatjuk" – jelentette ki a kétszeres világbajnok Emerson Fittipaldi még a Spanyol Nagydíj fiaskójára reagálva.

Hamarosan azonban lefújták az egészet, mert a káosz miatt sok szponzor és beszállító visszavonulóval riogatott. A Goodyear fél évig távol is maradt, addig vészmegoldásként a korábban csak a Ferrarival és a Renault-val kapcsolatban álló Michelin látta el gumival a FOCA istállóit.

Kérdés volt, egyben marad-e a mezőny Forrás: Getty Images/Paul-Henri Cahier/Paul-Henri Cahier

Balestre egyúttal azzal fenyegette meg a pályákat, hogy amelyik lepaktál Ecclestone bajnokságával, az többé nem rendezhet nagydíjat az FIA égisze alatt.

Vihar egy tartály vízben

Ecclestone végül elismerte a FISA fennhatóságát a szabályok terén, és garantálta, hogy a FOCA csapatai részt vesznek mindegyik nagydíjon. Cserébe ő szabhatta meg, melyik pálya lehet része a szezonnak, és teljhatalmat kapott a kereskedelmi szerződések ügyeiben, így a televíziós és szponzori megállapodásokban, valamint a paddock üzemeltetésében. Ezzel lényegében megszületett a Concorde Agreement néven elhíresült, azóta többször megújított megállapodás, amelyet eredetileg Maranello Agreementnek hívtak, csak a patrióta Balestre kérésére átkeresztelték.

A kedélyek átmenetileg lecsillapodtak, jóllehet, a bizonytalanság miatt elmaradt az év eleji Argentin Nagydíj, a Dél-afrikait meg bajnokságon kívüliként rendezték meg (a rendezési szerződést nyélbe ütő FOCA csapataival).

A csatabárd azonban nem sokáig hevert a föld mélyén, 1982-ben megint kiásták. A szezonnyitó pilótasztrájkja nem a FISA-FOCA törésvonal mentén alakult ki, de a következő, brazil futam eseményei feszültséget szítottak. Történt, hogy a FOCA táborához tartozó Brabham és Williams végzett az 1. és 2. helyen egy trükknek köszönhetően: a szabályokban találtak egy kiskaput, miszerint az autó tömegét a különböző kenő- és hűtőfolyadékokkal feltöltve kell lemérni a leintést követően.

Kialakítottak egy víztartályt fékhűtés címszó alatt, aminek tartalmát a versenyen szépen kieresztették a pályára, így az autó a táv nagy részében könnyebb volt a kötelező minimumsúlynál,

míg a mérlegen, utántöltött tartállyal abszolút megfelelt a kritériumnak.

Piquet a Brabham autójában Forrás: Getty Images/2012 Grand Prix Photo/Grand Prix Photo

„Muszáj tisztán látnunk a víztartályokkal kapcsolatban. Ha szabályosak, tudnunk kell, mert mi is építhetünk könnyebb autókat" – mondta Jean Sage, a Renault sportigazgatója, aki a Ferrarival együtt óvást nyújtott be az első két helyezett ellen. Nelson Piquet és Keke Rosberg eredményét törölték, a fellebbezés sem bizonyult sikeresnek, ezért a FOCA úgy érezte, a FISA megint részrehajló.

Tiltakozásul a csapataik többsége nem utazott el (#maradjotthon) Imolába – a Tyrrell szponzori kötelezettségre hivatkozva különcködött, három másik kisebb istállóval együtt –, ahol így soványka, 14 fős mezőny csapott össze. A látvány furcsa volt, de izgalomnak nem maradtak híján a nézők a Ferrari versenyzői, Didier Pironi és Gilles Villeneuve közti, talán halálos következményekkel járó csata jóvoltából.

A FISA-FOCA viszálynak ugyanakkor különös módon ez volt az utolsó fejezete, a felek békében éltek, amíg meg nem szűntek: a FISA feladatait az FIA vette át, a csapatok együttműködése pedig fokozatosan elhalványult. És hogy Ecclestone hogy látja utólag az egészet? „Sosem háborúztam Jean-Marie Balestrével" – jelentette ki egy 2000-es interjúban az Atlas F1-nek.