1994. május 1-jén, 26 évvel ezelőtt szenvedett halálos balesetet a Forma-1 történetének legismertebb legendája, a háromszoros világbajnok Ayrton Senna. Az Imolában rendezett San Marinói Nagydíj a sportág fekete hétvégéjeként ismert, miután pénteken Rubens Barrichello súlyos balesetet szenvedett, szombaton Roland Ratzenberger életét vesztette, majd Senna halála előtt személyi sérülést okozó rajtbaleset is történt.
Ratzenberger halála az 1982-es Kanadai Nagydíj óta az első olyan baleset volt, ami egy pilóta életét követelte. Az osztrák versenyző elvesztése megrázta a Forma-1-et, sokakban megkérdőjeleződött, hogy van-e értelme a hétvége vagy egyáltalán a pályafutásuk folytatásának. A Senna életéről szóló 2010-es portréfilmben
Sid Watkins professzor, a Forma-1 orvosa felidézte, ő megpróbálta rávenni Sennát, hogy vonuljon vissza, a brazil pilóta viszont nem állt készen erre.
Senna egykori menedzsere, Julian Jakobi viszont az F1 hivatalos podcastjában elmondta, ő nem tud arról, hogy felmerült volna a brazil versenyzőben a visszalépés gondolata, pedig külső kényszer nem nehezedett rá annak ellenére sem, hogy Michael Schumacher és a Benetton kezdeti sikerei miatt Senna és a Williams lépéshátrányban volt a világbajnokságban.
„Nem igazán. Mindenki azt mondja, hogy [Senna beszélt erről]. Nyilvánvalóan nagyon felzaklatták a történtek, először Rubens pénteki balesete, aztán Roland Ratzenberger halálos bukása szombaton, de nem hiszem, hogy megkérdőjeleződött az ő vasárnapi indulása. Az emberek azt mondják, hogy kérdéses volt, de nem volt az” – szögezte le.
Ugyanabban a szállodában laktunk, szombaton este találkoztunk Frank [Williamsszel], és úgy emlékszem, Frank azt mondta: ’Ha nem akarsz versenyezni, akkor nem kell versenyezned.’ Ő viszont megtette.”
Jakobi elmondta, Senna elvesztése nagy hatást gyakorolt a saját pályafutására, a következő évek során a legenda családjával dolgozott együtt, hogy létrehozzák a Senna alapítványt. Méltatta a sportágban megvalósított biztonsági fejlesztéseket is, amelyek lehetővé tennék, hogy folytatódjon a versenyzés.
„Nehéz ezt megfogalmazni. Ilyesmire nem lehet felkészülni. Tudjuk, hogy az autóversenyzés veszélyes. Éppen az elmúlt hetek során emlékeztek meg Stirling Mossról, az ő idejében sokkal rosszabb volt a helyzet. Aztán sokkolta a Forma-1-et, ami Ratzenbergerrel és Sennával történt. Utána, Monacóban [Karl] Wendlinger is balesetet szenvedett. Ez ébresztőt fújt.
Hála istennek Max Mosley, Sid Watkins és köztük Bernie [Ecclestone] is csodálatos munkát végzett a Forma-1 biztonságának fejlesztése érdekében. Ez lehetővé tette, hogy folytassuk.”
„Nem [Senna] az egyetlen versenyző, akit elveszítettem az ügyfeleim közül: Dan Wheldon is meghalt az IndyCarban és Richard Burnst elvitte a rák. Ezt kockáztatja az ember, amikor [menedzserként] részt vesz ebben a sportágban. Ilyesmi megtörténhet. Sajnos, ez velem háromszor is megtörtént. Túl sokszor.”
Manapság már közismert, hogy Senna a sporttörténelem megkerülhetetlen alakja, de Jakobi szerint akkoriban még neki, a brazil versenyző bizalmasának sem volt nyilvánvaló, hogy mennyire fontos ő honfitársai számára. Még a másik sportlegenda, Pelé is megemlékezett róla.
Ez volt az első, és remélem az utolsó alkalom is, hogy állami temetésen vettem részt. Lenyűgöző volt
– idézte fel Jakobi. – Mindenki tudta, hogy mennyire imádják és tisztelik őt Brazíliában, de amíg nem mentem oda, nem értettem meg, hogy ő Brazília nemzeti ikonja volt. Talán még inkább, mint Pelé, mert ő egy csapatban játszott, és akkorra már visszavonult, Senna viszont még aktív volt. Ő képviselte Brazíliát a nemzetközi porondon. Azóta beszéltem is erről Pelével; jóbarátok voltak Sennával. Azt mondta, nagyon fontos volt Brazíliának, hogy amikor a focicsapat nem nyert, akkor ott volt Senna. A foci feltette Brazíliát a térképre, Ayrton pedig átvette a helyüket Brazília sztárjaként.”